eur:
392.76
usd:
366.1
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Gazdaságtudományi Karának új, 200 fő befogadóképességű, digitalizált vizsgaközpontja az avatás napján, 2021. november 3-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Mohai Balázs

Háromszoros fizetésemelést követel az ELTE több száz oktatója

Az ELTE-oktatók közös állásfoglalást küldtek az egyetem vezetésének, ebben azt követelték, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nem csak európai vagy közép-európai, de magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak.

„A jelenlegi fizetések nem biztosítják az oktatók és az adminisztratív munkakörben dolgozók megélhetését, nem teremtik meg a tudományos kutatás, illetve a színvonalas oktatási és azt támogató tevékenységek minimálisan szükséges előfeltételét sem, és egyre nehezebbé teszik az utánpótlás biztosítását. Ráadásul az egyetemi bértáblába sem az oktatók, sem az adminisztratív munkakörben dolgozók bérére vonatkozóan nincs beépítve semmiféle automatizmus, amely akár csak a hivatalos infláció követését lehetővé tenné” – áll az ELTE-sek az egyetemi oktatás jövőjéért nevű csoport Facebook-oldalán megjelent közleményben.

Mint írják, elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is, és azt várják az egyetem vezetőitől és a fenntartótól (az ELTE egyike a hat állami felsőoktatási intézménynek), hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a súlyos helyzet megoldására. Míg 10 éve egy adjunktus bértábla szerinti alapbére (bruttó 277.200 ezer forint) a nemzetgazdasági átlagbér körül mozgott, mostanra annak 60 százaléka alá csökkent. A jelenlegi bértábla szerint az új minimálbérnél (bruttó 232 ezer forint) alacsonyabb a tanársegédi alapbér (ami bruttó 221 800 forint), míg az új garantált bérminimum (bruttó 296 ezer forint) még az egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb.

A 2022 novemberében az ELTE vezetéséhez eljuttatott állásfoglalásra nem kaptak „kézzelfogható, érdemi választ”, ezért „most ismét, immár a nyilvánosság előtt, az egyetem vezetéséhez és a fenntartóhoz fordulunk. Továbbra is elengedhetetlennek tartjuk az alapbérek rendezését. Ezt az alulfinanszírozottság miatt egyetemen belül, forrásátcsoportosítással lehetetlen megoldani, épp ezért a központi költségvetésből szükséges hozzá megemelt forrást biztosítani.

A jelenlegi bérszínvonal olyan alacsony, hogy az alapbérek azonnali megháromszorozására lenne szükség.

Csak az igazi alapbéremelés jelent valódi megoldást, az ideiglenes, visszavonható pótlékok, kiegészítések nem. Csak így érhető el, hogy a tanársegédi alapbér 2008 után először ismét a garantált bérminimum duplája legyen”.

Azt is szükségesnek tartják, hogy az alapbéreknek a mindenkori garantált bérminimumhoz viszonyított aránya törvényben szerepeljen, emellett a közalkalmazotti bértáblák újratárgyalását is követelik.

Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×