eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese felszólal az Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 23-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Még csütörtök reggel is tartott a parlamenti ülés

Az egészségügyi törvények tervezett módosítása miatt obstrukciót tart az ellenzék.

Csütörtök reggel is tartott a szerdán délután kezdődött vita az egészségügyi törvények módosításáról az Országgyűlésben, miután több ellenzéki frakció már a törvényjavaslat megtárgyalásának kezdetekor jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a kormány egészségügyi átalakítási terveit, ezért egész éjjel vitázni akar az indítványról.

Az ellenzék korábban a szociális törvény módosítása miatt is élt az obstrukcióval, akkor 22 óra elteltével ért véget a vita.

Jámbor András, a Párbeszéd képviselője reggel 7 óra előtt arról posztolt, hogy már 14 órája tart az ülés.

Arató Gergely (DK) javasolta a kormánynak, hogy ne csak telefonos triázs legyen, hanem vegyenek fel távgyógyítókat is, és akkor az egészségügyre fordítandó pénzekből is építhetnek stadionokat. Szerinte a kormányzati javaslat valódi célja, hogy kifoszthassák a szakrendelőket, elvezényelhessék onnan a szakdolgozókat, és adminisztratív módon megszüntessenek álláshelyeket, eltüntetve ezzel az egészségügyben a létszámhiányt.

Azt is mondta, ugyanaz a központosítás történik most az egészségügyben, ami korábban az oktatásban lezajlott, pedig a központosítás, eddig bárhol próbálkoztak vele, megbukott.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a szakrendelőkkel kapcsolatban jelezte, ahhoz kérnek felhatalmazást, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság jogosult legyen adatbekérésekre. A szakrendelők teljesítményei között ugyanis óriási különbségek vannak, és ebben szeretnének tisztán látni - mondta.

Gréczy Zsolt (DK) azt mondta, hogy nagyjából hárommillió ember nem fogja tudni igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat. Az egészségügy és a szociális rendszer válságban van, és ezt a válságot a kormány idézte elő - állította a képviselő.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint sok nőt tartanak vissza a gyermekvállalástól azok az állapotok, amiket a szülészeteken tapasztalhattak.

Jámbor András (Párbeszéd) - saját családi példát is felhozva - elképesztőnek nevezve a szülő nőkkel való bánásmódot.

Sebők Éva (Momentum) szerint a most tárgyaltnál jóval kisebb mérvű terveket sem lehet bér- és költségterv nélkül benyújtani, elfogadtatni.

Tordai Bence (Párbeszéd) az előterjesztés színvonalát alacsonynak nevezte, szerinte központosító és magánkézbe kiszervező szándékait bírálta, majd arról beszélt, évi ezermilliárd forint hiányzik az ágazatból, "és ez meg is látszik az ellátás színvonalán". Szerinte több dolgozó és több pénz hiányában a reform után a minőség csak csökkenhet, az elégedetlenség pedig nőhet az egészségügyben.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Eurostat-adatokkal cáfolta, hogy romlott a lakosság egészségi állapota. Jelezve, a várható élettartam és az egészségben töltött évek száma is emelkedett, jelentősen csökkent Magyarország lemaradása az uniós átlagtól. Kiemelte: lakosságarányos orvoslétszámban nem jelentős az eltérés az uniós átlagtól, a cél pedig az, hogy ezen arány mellett a járóbetegek hamarabb kaphassanak ellátást.

Semmifajta fenntartóváltás ebben a javaslatban nincs, csak fokozottabb rálátás a járóbeteg-ellátás működésére - mondta, majd arról beszélt, ha ismét kormányra kerülne a baloldal, akkor visszaállítanák a vizitdíjat.

Szabó Szabolcs (Momentum) arról beszélt: a magyar fiatalok egyharmada dohányzik, míg az uniós átlag 20 százalék körüli. A rossz hazai mutatón szerinte a nemzeti dohányboltok rendszerének bevezetése éppúgy nem változtatott, ahogy a most tárgyalt reformcsomag sem fog javítani az egészségügyi ellátás minőségén.

Komáromi Zoltán (DK) kiemelte: a bértábla sajátosságai miatt "csak negyven év felett érdemes háziorvosnak lenni", ráadásul mára már nincsen presztízse ennek a szakmának, ezért a fiatalok legfeljebb helyettesítést vállalnak ezen a területen.

Az MSZP-s Tóth Bertalan szerint a kormányzat az ellátás javítása helyett "a rossz helyzethez igazítja a rendszert", amelynek költségeiből az emberek már amúgy is 30 százaléknyit állnak saját zsebből.

Lukács László György (Jobbik) annak a véleményének adott hangot: nem világos, hogy "spórolásalapú" vagy teljesítménynövelő reformra készül az egészségügyben a kormányzat.

Szerinte a szakrendelők alapvetően jól látták el a munkájukat, mert élő kapcsolatban álltak az önkormányzattal, a modern informatikai eszközökkel pedig a kormányzatnak már eddig is rá kellett volna látnia ezekre az adatbázisokra.

A szekszárdi kórház - elmondása szerint halaszthatatlan - fejlesztését kérte számon a kormányzaton Harangozó Tamás (MSZP), hozzátéve, hogy nyolc évvel a miniszterelnöki ígérettétel után azt sem tudni, mikor indulhat el a kivitelezés, miközben az intézmény jelentős szakemberhiánnyal küzd. Nagyon nincsen rendben semmi - jelentette ki.

Rétvári Bence az elmúlt évek legfontosabb intézkedéseként az orvosoknak és szakdolgozóknak adott béremelést említette, amivel jelentős mértékben lehet ösztönözni az érintetteket. Az államtitkár a koronavírus-járvány számlájára írta, hogy ismét felduzzadtak a várólisták, de jelezte, hogy a kormány támogatja a kórházakat e hátralék ledolgozásában.

Varga Zoltán (DK) "bábjátéknak" nevezte, hogy a Belügyminisztérium a javaslat benyújtása után hívta egyeztetésre az ellenzéki pártokat. Szerinte a szakmai szervezetekkel is ezt a játékot űzi a kormány. Jelezte: a Magyar Orvosi Kamara nem támogatja az előterjesztést, mert jelentős kockázatokat lát az erőltetett ütemű átalakításban. Azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a magánegészségügyben érdekelt.

Rétvári Bence azt mondta, a kormány a javaslat parlamenti benyújtása előtt egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Bírálta az ellenzéki pártokat, amiért nem jöttek el a minisztériumi tárgyalásra. Visszautasította, hogy az állam kivonul az egészségügyből, arra hivatkozva, 1500 milliárddal többet költenek az ágazatra, mint a kormányzás elején. Az a baloldal vádol ezzel, amelyik kormányon 16 ezer kórházi ágyat számolt fel - hangsúlyozta.

(Nyitóképünkön Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese felszólal az Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 23-án.)

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×