Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
335.21
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Ezt csináljuk nyáron tévézés helyett

Nyáron kevesebbet, csak napi 1-3 órát tévéznek az emberek, derült ki a Direct One elemzéséből.

A legnépszerűbb műsortípusok a sorozatok és a filmek, ezeket követik a természet- és a dokumentumfilmek.

A több mint ezer válaszadó segítségével készült mintából kiderül az is, hogy a mobilitás is egyre nagyobb teret nyer: bár a tévénézés legelterjedtebb helye még mindig az otthon - a válaszadók 96 százaléka itt néz műsorokat -, a fiatalabbak már szívesebben tévéznek máshol, a 18-24 évesek harmada vonaton, a 18-29 évesek 12 százaléka pedig repülőn is követi kedvelt műsorait.

A Direct One kérdéseire válaszolók fele 1-3 órát tölt egy átlagos nyári napon tévénézéssel, 26 százalékuk viszont ennél többet, 3-5 órát. A fiatalabb generációk jellemzően egy óránál kevesebbet, az idősebbek ennél többet. A vidéken élő válaszadók elmondták, hogy nyáron a sok egyéb programlehetőség miatt kevesebbet tévéznek, mint a téli időszakban, míg Budapesten a többség ugyanannyi időt tölt ezzel évszaktól függetlenül. (A Nielsen információs, adat- és piacmérő cég adatai szerint 2021 első negyedévében naponta átlagosan 5 óra 12 percet töltött a magyar lakosság a tévékészülékek előtt: a nők 5 és fél órát, míg a férfiak 4 óra 53 percet.)

A válaszadók 76 százaléka jellemzően sorozatokat és filmeket néz nyáron is, a második helyen a természetfilmek, dokusorozatok állnak, a kutatásban résztvevők 65 százaléka követ ilyen jellegű tartalmakat. Népszerűek a sportműsorok is (37 százalék) és a hírműsorok (40 százalék) is. A 25-29 évesek 91 százaléka néz elsősorban filmeket és sorozatokat nyáron is, a sportműsorok inkább a 30 feletti korosztály számára nyújtanak szórakozást. A meséket a 18-24 évesek közel fele követi valamilyen platformon. A fővárosban népszerűbbek a hírműsorok mint vidéken, a budapestiek közel fele követi rendszeresen ezeket, míg vidéken csak 35-40 százalék.

Bár a tévézési szokások változnak, egyelőre a hagyományos tévészolgáltatás vezet a más jellegű tartalomfogyasztás előtt. A válaszadók 60 százaléka voksolt erre, ugyanakkor viszont egyre többen, immár 30 százalékuk mondta azt, hogy streaming platformon is követi kedvenc műsorait. Ez az arány a fővárosban sokkal magasabb, ahol a válaszadók 40 százaléka aktív egy-egy streaming oldalon is.

Az eredményeik szerint

39 éves korig minden korcsoportban többen néznek streamingen műsorokat, mint hagyományos tévés szolgáltatással, 40 éves kor felett viszont megfordul ez az arány.

A legnépszerűbb, tévénézésre használt eszköz az okostévé, második helyen a hagyományos televízió áll, ezután követeznek a mobileszközök: telefonok, laptopok és tabletek.

A Direct One arra is rákérdezett, hogy hányan követnek egy műsort egy eszközön. A legtöbben (a válaszadók fele) azt mondta, hogy legtöbbször ketten vannak a képernyő előtt. Minden harmadik válaszadó jellemzően egyedül néz műsorokat. A válaszadók közel fele (47 százalék) két-három sorozatepizódot néz meg begyszerre, 28 százalékuk egyet, 17 százalékuk pedig egyet sem.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×