Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozójának megnyitóján a Magyar Nemzeti Bankban 2017. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Matolcsy György tisztázta az 5 forintos pénzérme jövőjét

A fémárak emelkedése miatt kapott kérdést egy képviselőtől.

Mint a hvg.hu megírta, Balassa Péter jobbikos országgyűlési képviselő határozati javaslatot nyújtott be, amelyben kezdeményezte az ötforintosok kivonását a forgalomból. Azzal indokolt, hogy az érme alapanyagai már önmagukban drágábbak öt forintnál. Egy ötforintos rézből, cinkből és nikkelből áll, a súlya 4,2 gramm, vagyis 238 darab tesz ki egy kilót. A képviselő számítása szerint a háztartási sárgarézhulladék kilója most a színesfémátvevőknél 1500 forint, vagyis jóval több, mint 238 darab ötforintos pénzforgalmi értéke, 1190 forint.

Ám egy érmecímlet bevonása nem ítélhető meg a fémárak pillanatnyi alakulásával, az ötforintos pedig marad – derült ki Matolcsy György jegybankelnök válaszából, amit a képviselő írásbeli kérdésére adott kedden.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint más szempontokat is figyelembe kell venni egy címlet kivonásánál, nem csak az alapanyagköltséget, ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi fémárak mellett most tényleg többet ér egy 5 forintos érme 5 forintnál. Ám, mint mondta, ez előfordul a nemzetközi gyakorlatban is: ilyenek szerinte például az amerikai 1 és 5 centesek, vagy a 2020 előtti 1, 2 és 5 eurocentesek.

Az érme kivonása ellen szól az is Matolcsy György szerint, hogy az érméket használja a lakosság, és illetve hogy nagyon drága lenne a begyűjtése. Jelenleg 764 millió 5 forintos van forgalomban, ha bevonnák őket, akkor 50 százalékos visszaáramlással számolva 1604 tonna érmét kellene a Magyar Nemzeti Banknak, a hitelintézeteknek, a postának és a készpénzlogisztikai szolgáltató cégeknek kezelnie, ami nagy költséget jelentene.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×