eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Diákok ebédelnek a nyíregyházi Görögkatolikus Általános Iskola ebédlőjében 2014. május 9-én. Megjelent a szeptember elsejétől hatályos közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többek között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. Tilos lesz többek között a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták továbbá, hogy a közétkeztetésben fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

A tartalékukat élik fel a közétkeztető cégek

Nem tudnak mit kezdeni a 25-30 százalékos drágulással, további működésükhöz az önkormányzatoknak kellene engedni a feltételeken.

Már alig állnak a lábukon a közétkeztető cégek a hvg.hu beszámolója szerint. A Magyar Közétkeztetők Szövetségének szóvivője, Demeter László az InfoRádióban azt mondta, hogy cégek többsége már a tartalékát éli fel.

"Egy Emmi-rendelet az irányadó a közétkeztetésben, ez részletesen szabályozza az étrendtervezést, az étellel kapcsolatos követelményeket, a tájékoztatási kötelezettségeket, a kötelezően biztosítandó élelmiszereket és a diétás étkezés személyi feltételeit is. Ebből következik, hogy az egyik legnagyobb kihívásunk a szakembergárda biztosítása a közétkeztetésben" - szögezte le Demeter László.

Egy 2020-as kormányrendelet viszont azt szabályozza, hogy 2022 januárjától 60 százalékban hazai alapanyagból kell dolgozni, ezt az arányt a rendelet 2023-tól pedig 80 százalékra emeli.

Ez a kiindulási helyzet akár biztonságot is nyújthatna, ám az árrobbanás itt is érezteti hatását.

"Főleg a 2022-es árváltozás, ami nagyon drasztikus, ráadásul a KSH kimutatásával teljesen szembemegy, hiszen

a szövetség tagjai és szakértői 25-30 százalékos drágulást tapasztalnak,

mivel csak bizonyos körét használják az élelmiszereknek, a kisebb cégeknek pedig ez igen komoly veszélyt tartogat a továbbéléssel kapcsolatban" - mondta.

Hogy hányan vannak a létükben veszélyeztetett cégek, arról azt mondta, az önkormányzati segítségen sok múlik, mivel a közétkeztetésben jelen lévő vállalatok velük állnak kapcsolatban.

"Az önkormányzatokkal kellene szerződést módosítani a biztonságos üzemelés érdekében" - tette hozzá.

Ezen áremelkedés mellett szerinte 2022-ben már nem lehet nyereségről sem beszélni, a veszélyhelyzet kivezetéséig pedig áremelésről Demeter László szerint szó sem lehet.

"A közétkeztető cégek alapvetően nagyon kevés pénzből gazdálkodnak, de azt gondolom,

a szülők is járnak boltba,

és tapasztalják, hogy minden rettenetesen megdrágult, azt gondolom, emiatt hajlandóak több pénz fizetni a közétkeztetésért is" - fogalmazta meg várakozásait.

A minimálbér és a kötelező bérminimum is hatással volt a cégek tervezésére, igaz, a vidéki városokban "még rendelkezésre áll" a munkaerő, de a bérváltozás kihívás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×