eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Diákok ebédelnek a nyíregyházi Görögkatolikus Általános Iskola ebédlőjében 2014. május 9-én. Megjelent a szeptember elsejétől hatályos közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többek között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. Tilos lesz többek között a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták továbbá, hogy a közétkeztetésben fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

A tartalékukat élik fel a közétkeztető cégek

Nem tudnak mit kezdeni a 25-30 százalékos drágulással, további működésükhöz az önkormányzatoknak kellene engedni a feltételeken.

Már alig állnak a lábukon a közétkeztető cégek a hvg.hu beszámolója szerint. A Magyar Közétkeztetők Szövetségének szóvivője, Demeter László az InfoRádióban azt mondta, hogy cégek többsége már a tartalékát éli fel.

"Egy Emmi-rendelet az irányadó a közétkeztetésben, ez részletesen szabályozza az étrendtervezést, az étellel kapcsolatos követelményeket, a tájékoztatási kötelezettségeket, a kötelezően biztosítandó élelmiszereket és a diétás étkezés személyi feltételeit is. Ebből következik, hogy az egyik legnagyobb kihívásunk a szakembergárda biztosítása a közétkeztetésben" - szögezte le Demeter László.

Egy 2020-as kormányrendelet viszont azt szabályozza, hogy 2022 januárjától 60 százalékban hazai alapanyagból kell dolgozni, ezt az arányt a rendelet 2023-tól pedig 80 százalékra emeli.

Ez a kiindulási helyzet akár biztonságot is nyújthatna, ám az árrobbanás itt is érezteti hatását.

"Főleg a 2022-es árváltozás, ami nagyon drasztikus, ráadásul a KSH kimutatásával teljesen szembemegy, hiszen

a szövetség tagjai és szakértői 25-30 százalékos drágulást tapasztalnak,

mivel csak bizonyos körét használják az élelmiszereknek, a kisebb cégeknek pedig ez igen komoly veszélyt tartogat a továbbéléssel kapcsolatban" - mondta.

Hogy hányan vannak a létükben veszélyeztetett cégek, arról azt mondta, az önkormányzati segítségen sok múlik, mivel a közétkeztetésben jelen lévő vállalatok velük állnak kapcsolatban.

"Az önkormányzatokkal kellene szerződést módosítani a biztonságos üzemelés érdekében" - tette hozzá.

Ezen áremelkedés mellett szerinte 2022-ben már nem lehet nyereségről sem beszélni, a veszélyhelyzet kivezetéséig pedig áremelésről Demeter László szerint szó sem lehet.

"A közétkeztető cégek alapvetően nagyon kevés pénzből gazdálkodnak, de azt gondolom,

a szülők is járnak boltba,

és tapasztalják, hogy minden rettenetesen megdrágult, azt gondolom, emiatt hajlandóak több pénz fizetni a közétkeztetésért is" - fogalmazta meg várakozásait.

A minimálbér és a kötelező bérminimum is hatással volt a cégek tervezésére, igaz, a vidéki városokban "még rendelkezésre áll" a munkaerő, de a bérváltozás kihívás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×