A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi zárt ülése, amelyen a Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt érintő korrupciós ügyről és Sztojka Attila kormánybiztos kiszivárgott hangfelvételéről tájékozódtak volna a képviselők.

Az ülés után a testület ellenzéki tagjai, Stummer János (Jobbik) elnök, Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) közös sajtótájékoztatójukon azt mondták, nem lepte meg őket, hogy a kormánypárti képviselők nem vettek részt a tanácskozáson, majd ismertették az ellenzéki összefogás nemzetbiztonsági programjának néhány pontját.

Elhangzott: az együttműködő ellenzéki pártok kormányra kerülésük esetén

• visszaállítanák a nemzetbiztonsági bizottság ellenőrzési jogkörét,
• felülvizsgálnák visszamenőlegesen is a titkosítások gyakorlatát, valamint a nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtés engedélyezési eljárását,
• a nemzetbiztonsági szolgálatoknál pedig béremelést hajtanának végre.

Stummer János elmondta: a rendkívüli ülésen az illetékes hivataloktól, szakemberektől szerettek volna válaszokat kapni két, a magyar közéletet aktívan foglalkoztató ügyben. Egyrészt a Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkárát érintő korrupciós ügyben tájékozódtak volna mások mellett az ügyészség képviselőjétől, másrészt Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kiszivárgott hangfelvétele nyomán kérdezték volna a meghívottakat.

A bizottsági elnök azt mondta: a meghívott vendégek megjelentek, a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt viszont nem tehették fel kérdéseiket. A Fidesz-KDNP képviselői "ugyanahhoz az eszközhöz folyamodtak", mint az elmúlt években sokszor: "elszabotálták az ülés megtartását"

- értékelt Stummer János, aki szerint a kormánypártiak "minden elkövetnek, hogy a számukra kellemetlen ügyeket így vagy úgy, elsumákolják".

Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja jelezte:

az orosz-ukrán konfliktusról is tájékozódni szerettek volna.

Ugyanaz történt, mint ami 2014-ben és 2018-ban is a kampány idején, a kormánypárti politikusok "titkolóznak, szabotálnak, bojkottálnak"; erre a kormányváltás a megoldás - mondta.

Az LMP-s Ungár Péter felhívta a figyelmet, hogy a Sztojka Attila ügyéről a sajtóban megjelentek - többek között az, hogy "mindenkiről mindent tud" - felveti a kérdést, hogy jogszerű-e az adatgyűjtés a Belügyminisztériumban, és hogy az információkat nem használják-e pártpolitikai célokra. Korábban ezt a gyanút vetette fel a Pegasus-ügy is - jegyezte meg.

Stummer János arról beszélt, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az utóbbi években elvesztek a valós ellenőrzési jogkörei, a testület

a jelenlegi kormánypárti képviselők "folyamatos szabotázsakciói miatt" nem képes ellátni a nemzetbiztonsági törvényben rögzített feladatát, a titkosszolgálatok felügyeletét.

Ezért kormányra kerülésük után visszaállítják a bizottság valós ellenőrzési jogkörét - szögezte le.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kapcsán intézményi reformot terveznek. Stummer János elsőként pegazusként, majd kentaurként beszélt a TEK-ről, és azt mondta: a TEK jelenlegi - a rendőrségi intézményrendszeren belül, a nemzetbiztonsági törvény rendelkezései alapján történő - működésének törvényi kritériumait érdemben meg kell változtatni.

Molnár Zsolt azt emelte ki, úgy vélik, hogy az elmúlt években "parttalanná vált a titkosítás gyakorlata", indokolatlanul kiszélesítették az adatok minősítetté nyilvánítását. Az MSZP-s politikus azt mondta: áttekintik a titkosítások gyakorlatát, és a beszerzések és más ügyek kapcsán is visszamenőlegesen is felülvizsgálják a minősítéseket.

A szocialista politikus is említette a Pegasus-ügyet, amely kapcsán előtérbe került a nemzetbiztonsági érdekből történő titkos információgyűjtés engedélyezési eljárása. Molnár Zsolt szerint jelenleg "gumiszabály" alapján történik az engedélyezés, s az lehetőséget ad a visszaélésekre, ezért ezen szabályozást is felülvizsgálják.

Ungár Péter célként jelölte meg, hogy legalább a régióban versenyképes bérezés legyen a nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az LMP-s politikus emellett - a pártja által már többször kezdeményezett - aktanyilvánosságot emelte ki az ellenzéki nemzetbiztonsági programból. Az aktanyilvánosságról szóló törvénynek lesznek majd jogkövetkezményei, a jövőben

nem lehet például a politikában azzal zsarolni egymást, hogy ki kiről jelentett és mit

- mondta az ellenzéki képviselő, aki szerint a nyilvánosság tud "történelmi ítéletet hozni" a kommunista diktatúra rendszeréről.