eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (k) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) érkezik az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel (j) folytatott találkozójukra Brüsszelben 2020. szeptember 24-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: Brüsszel fizesse meg a határvédelmet

A magyar határvédelmi intézkedések mintaadóvá váltak – írta a kormányfő Ursula von der Leyennek.

Orbán Viktor miniszterelnök ismét felszólította az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit, hiszen ezek az intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak több európai országban, ráadásul a 2015-ben tapasztaltnál is súlyosabb migrációs válsághelyzet fenyeget kontinensünkön – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A levelet Orbán Viktor angol nyelvű honlapján is közzétették.

Az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levelében Orbán Viktor leszögezte: új migrációs válság bontakozik ki az Európai Unió kapui előtt. "Mint Ön is jól tudja, a migráció hibrid fenyegetésként történő felhasználása Belarusz részéről, valamint a biztonsági erők katasztrofális kivonása Afganisztánból még a 2015-ben tapasztaltnál is súlyosabb válsághelyzettel fenyeget. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi törékeny stabilitás egyetlen záloga, hogy Magyarország más tagállamokkal együtt sikeresen védi az Unió külső határait" – írta a kormányfő.

Emlékeztetett: a mai napig csak

Magyarország több mint 590 milliárd forintot fordított saját nemzeti költségvetéséből határvédelemre;

az elsők között épített határkerítést, amelyről az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy hatékony védelmet biztosít az uniós polgárok és az Európai Unió egésze számára.

A magyar határvédelmi intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: 2021-ben azt látjuk, hogy Magyarország mellett határvédelmi akadályokat épített vagy épít Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország. Az aktuális migrációs helyzet is azt mutatja, hogy a fizikai akadályok nemcsak a leghatékonyabb határvédelmi eszközök közé tartoznak, hanem a hibrid támadások által előidézett helyzetek kezelésében ugyancsak nélkülözhetetlenek. Mindez Magyarország hosszú idő óta hangoztatott álláspontját és finanszírozási igényeit igazolja – vélekedett levelében a miniszterelnök.

Visszaidézte Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia belügyminisztereinek október 7-én aláírt levelét, mely szerint: "A fizikai akadályok létesítése hatékony határvédelmi eszköznek tűnik, amely nemcsak a belépés helye szerinti tagállam, hanem az egész EU érdekét szolgálja. Ez a legitim intézkedés haladéktalanul további megfelelő finanszírozást igényel az EU költségvetéséből." Orbán Viktor emlékeztette a Bizottság elnökét, hogy ezt a megállapítást ő maga is hangsúlyozta felszólalásában az Európai Tanács ülésén.

A magyar miniszterelnök levelében leszögezte, ideje, hogy a Bizottság megtegye azt, amit már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie: ismerje el, hogy a külső határok védelme az európai szolidaritás vitathatatlan megnyilvánulása, és a tagállamok ez irányú erőfeszítései elismerést és támogatást érdemelnek.

"Nem lehet figyelmen kívül hagyni a jelentős anyagi, emberi és pénzügyi erőforrásokat, amelyeket Magyarország az elmúlt hat évben az Európai Unió külső határainak védelmére fordított. Ezért

ismét felszólítom a Bizottságot, hogy térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit, amelyet a Bizottság a vonatkozó szabályok téves értelmezésével és alkalmazásával mindeddig megtagadott"

– írta Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökének.

"A jelenlegi helyzetet tekintve, különösen az afganisztáni tálib hatalomátvétel, illetve Litvánia, Lettország és Lengyelország Belarusszal közös határszakaszán folyamatosan fennálló hibrid fenyegetés fényében, a közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése. Éppen ellenkezőleg, újabb jelentős migrációs válság várható. Európának meg kell védenie külső határait, és az idő igazolta, hogy csak fizikai akadályok képesek hatékonyan megvédeni az európai polgárokat a tömegesen érkező illegális migránsoktól" – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint amikor válsághelyzetekben az Európai Unió egységének megőrzésére hivatkoznak, ezzel a tagállamokat összekötő közös felelősségre is utalnak. "A legutóbbi tanácsi következtetéseinkben felhívtuk az Európai Bizottságot arra, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keretrendszer szükséges módosításaira, ami a külső határainkra, így Magyarország határaira is, nehezedő nyomást enyhíteni képes. Ezeket a módosításokat a fizikai határvédelmi akadályok múltbeli és jelenlegi költségeinek megtérítése mellett kell végrehajtani. Magyarország felvállalta azt, hogy az Európai Unió déli külső határszakaszán megállítja az illegális migrációt. Most az Európai Unión a sor, hogy méltányos hozzájárulást vállaljon erőfeszítéseinkhez és költségeinkhez" – zárta levelét a magyar kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×