Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közreadott képen rendőrök járőrőznek az ideiglenes biztonsági határzárnál a magyar-szerb határon, Ásotthalomnál 2021. szeptember 1-jén. Ezen a napon Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója sajtótájékoztatót tartott az ideiglenes biztonsági határzárnál, amelyen elmondta, hogy jelentősen emelkedett idén a határsértők száma 2020-hoz képest. A határsértők többsége már nem szír, hanem afgán állampolgárnak vallja magát.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs

Lapinformáció: Brüsszel nem akar pénzt adni a kerítésre

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerint Ursula von der Leyen elnök és a bizottság álláspontja hosszú ideje ismert és világos az ügyben.

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerdán Brüsszelben bejelentette, hogy a testület megkapta Orbán Viktor migrációs témájú levelét, hamarosan válaszolnak is a magyar miniszterelnöknek. A szóvivő elmondása szerint Ursula von der Leyen elnök és a bizottság álláspontja hosszú ideje ismert és világos az ügyben:

nem finanszíroznak kerítéseket uniós pénzből

– írja a magyarnemzet.hu.

A testület emlékeztetett: Ursula von der Leyen október 22-én egy hasonló kérdésre válaszul már leszögezte, hogy az EU nem ad pénzt falakra és szögesdrótokra. A bizottsági elnök az októberi uniós csúcstalálkozón nyilatkozott így. „Az EU pénzügyi eszközökkel támogatja a határvédelmet, de ezeket nem lehet kerítésépítésre fordítani” – fogalmazott akkor.

Szerdán Brüsszelben a szóvivői szolgálat a magyar miniszterelnök levelére reagálva azt is hozzátette: nem az a kérdés, hogy az unió támogatja-e a külső határok védelmét, hiszen erre rendelkezésre állnak EU-s források. „A kérdés az, hogy a kerítésekre jár-e pénz” – szögezték le, az Európai Bizottság tavaly meghirdetett migrációs csomagját is szóba hozva.

A szóvivő úgy fogalmazott: a csomag elemei is lehetővé teszik, hogy az uniós értékek alapján, a közösségi joggal összhangban védjék a külső határokat.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×