Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke, volt miniszterelnök beszédet mond a Demokratikus Koalíció (DK) X. tisztújító kongresszusán a Budapest Kongresszusi Központban 2020. március 1-jén.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Gyurcsány Ferenc: először parlamenti többség, aztán kormányfőválasztás, ez a sorrend

Sikerként, az útjuk újabb állomásaként értékelte Gyurcsány Ferenc pártjának és feleségének az ellenzéki előválasztáson elért teljesítményét, de a győztes Márki-Zay Péternek a nevét sem említette meg.

Facebook-oldalán megjelent értékelőjében a Demokratikus Koalíció vezetője felvázolta, hogy milyen úton növekedett a párt. Kiemelte, hogy legutóbb éppen csak, de összejött a parlamenti frakció, most pedig nekik van az ellenzéki pártok közül a legnagyobb uniós delegációjuk, a fővárosi közgyűlésben a legnagyobb frakciójuk.

Úgy értékelt, hogy pártja mostanra a „legnagyobb, legerősebb”, „az egyetlen önmagában is kormányzóképes” ellenzéki párttá nőtte ki magát, és a mostani versenyből is megerősödve jöttek ki. Harminckét egyéni képviselőjelöltjük van. „Száz ellenzéki szavazóból 43 az egyetlen versenyben maradt párt, a Demokratikus Koalíció jelöltjére szavazott” - mondta. „Gyerekek, nem kell ezt szégyellni”
– tette hozzá.

Megjegyezte, bár nem erre az eredményre számítottak hónapokkal ezelőtt, de ezzel együtt is sok szavazatot kaptak; „pokoli jól teljesített” a párt is, és miniszterelnök-jelöltjük, Dobrev Klára is.

Ezután kifejtette: valójában az ellenzéki pártok parlamenti helyekért küzdenek, és

a céljuk az, hogy jövőre legalább 100, a mostani ellenzéki pártokból kikerülő képviselő legyen a parlamentben.

A 106 induló egyéni képviselőjelöltből 32 DK-s jelölt, 22 jobbikos, talán 25 MSZP-s és párbeszédes együtt, továbbá 15 momentumos és 4 LMP-s.

Amennyiben a választásokon ezek a pártok többséget szereznek, úgy „mi választhatunk kormányfőt”. „Először legyen többségünk a parlamentben, aztán választunk kormányfőt” – fogalmazott a pártelnök.

Hozzátette ugyanakkor, hogy vigyázni kell az ellenzék „egységére”, csak akkor van esélye ennek a hat pártnak, ha együtt marad, ha nem engedi magát szétszedni. „Okosan, felelősen, bölcsen belül dolgozunk tovább és teszünk egy ajánlatot, majd kiegészülve a miniszterelnök-jelölttel” - mondta még.

A teljes videó itt nézhető meg.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×