Csaknem 400 ezer szerződést érint a törlesztési moratórium szabályainak módosítása a hitelkártya- és folyószámlahiteleknél - mondta a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője. Binder István felidézte, hogy a szerda este megjelent kormányrendelet szerint a moratóriumban részt vevő hitelkártya és folyószámla hiteleknél e termékek jóval magasabb kamatával szemben alacsonyabb, legfeljebb valamivel 13 százalék feletti kamatot kell alkalmazniuk a bankoknak az elszámolásnál.

Pontos adatok még nincsenek, de az előzetes felmérések alapján kórházanként mintegy 8-10 dolgozó hagyja el az egészségügyet, mert a szeptember 15-i határidőig nem kérték a koronavírus elleni kötelező oltást - mondta az InfoRádiónak a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Soós Adrianna, úgy vélte: főként ápolók, segédápolók és takarítók nem kérték a vakcinát. Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezete elnöke az InfoRádióban nem tud pontos számokat, de szerinte az elutasító orvosok aránya alacsony. Aki nem kéri az oltást, és 15 napon belül nem mutat be olyan orvosi szakvéleményt, ami igazolja, hogy nem veheti fel az oltást, azt elbocsátják.

A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója támogatja a kormányt abban, hogy az úgynevezett gyermekvédelmi törvény ügyében mindaddig folytassa a vitát Brüsszellel, amíg meg nem nyeri – mondta a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője. Kocsis Máté a kihelyezett frakcióülés szünetében úgy fogalmazott: az Európai Bizottság hiába zsarolja Magyarországot a helyreállítási pénzek visszatartásával, a kérdésben népszavazás dönt. Közölte: a frakciók abban is támogatják a kormányt, hogy saját erőből indítsa el az uniós pályázatokat. Az Európai Bizottságot azzal vádolta: arra játszik, hogy a választásokig visszatartsa a pénzt és helyzetbe hozza a magyar baloldalt.

Karácsony Gergely szerint az ellenzék győzelme esetén az új kormánynak deklarálnia kell az alaptörvény érvénytelenségét, de változtatni csak egy népszavazás után lehetne. A Párbeszéd, az MSZP és az LMP közös miniszterelnök-jelöltje az Inforádió Aréna című műsorában úgy vélte: az Európai Bíróság hamarosan kimondja, hogy az, ahogy ma Magyarország működik, az nem összeegyeztethető az európai értékekkel, és az uniós joggal. Szerinte a bírósági ítélet után népszavazással kell hitet tenni amellett, hogy Magyarország meg akarja változtatni az alkotmányos rendszerét, mert az Európai Unió tagja akar maradni. Ez a népszavazás tenné lehetővé az alaptörvény megváltoztatását. Hozzátette, hogy a jelenlegi rendszert a pénzcsapok elzárásával bontaná le.

Jóváhagyta Magyarország 2022 és 2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét az Európai Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján. A támogatásra jogosult magyarországi régiók területén az ország teljes lakosságának több mint 82 százaléka él. E régiók mindegyike az Európai Unió leghátrányosabb helyzetű régiói közé tartozik, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A nagyvállalkozásokra vonatkozó maximális támogatási intenzitás az érintett térségek egy főre jutó GDP-jétől függ.

Felfüggesztette az orosz Szputnyik vakcina engedélyezési eljárását az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Gyógyszerügynökség. Jarbas Barbosa, a WHO regionális igazgató-helyettese azt mondta: a világszervezet májusi helyszíni ellenőrzése során azt tapasztalták, hogy a gyártási folyamat nem felel meg a WHO előírásainak. A fejlesztő Gamaleja Intézet hangsúlyozta, hogy az ellenőröknek kifejezetten a gyártással kapcsolatban voltak aggályaik, a vakcina hatékonyságát, illetve biztonságosságát nem kérdőjelezték meg.

Megszavazta a lengyel médiaszabadságról és a jogállamiságról szóló állásfoglalást az Európai Parlament. Eszerint a helyzet mindkét területen folyamatosan romlik. A képviselők a szejm által elfogadott médiatörvény-tervezetet a médiapluralizmus elleni közvetlen támadást célzó kísérletnek minősítik, amely az uniós és a nemzetközi jogot egyaránt sérti. Az EP állásfoglalásában elítélte továbbá azokat a lejárató kampányokat, amelyek célkeresztjében a jelenlegi kormányt bíráló bírák, újságírók és politikusok állnak.

Elfogadta a magasan képzett, unión kívüli munkavállalók alkalmazásához szükséges kék kártya reformját az Európai Parlament. A szabályok értelmében az unión kívüli országokból érkező jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat, a jelenleg érvényes egyéves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat helyett.

A nemi alapú erőszak, illetve megkülönböztetés minden formája ellen jogszabályokat szorgalmaz az Európai Parlament. A jelentés emellett azt is hangsúlyozza: hogy nem csak nők, hanem LMBTQ-emberek is áldozatul eshetnek nemi alapú erőszaknak. Hidvéghi Balázs fideszes EP képviselő szerint az Európai Parlament jelentése a genderideológiát akarja becsempészni a kötelező uniós szabályok közé.

Az Afganisztánból érkezett menekültek visszatoloncolása ellen foglalt állást az Európai Parlament. A képviselők arra szólították fel az uniós tagállamokat: értékeljék újra a menedékjogi kérelmeket, beleértve az elutasítottakat is. Az Európai Parlament az Európai Bizottságot arra kéri: terjesszen be jogalkotási javaslatot a humanitárius vízumokról és a felelősség tagállamok közötti egyenlő megosztásáról.