Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Sándor-palotában 2020. október 28-án, miután Áder János köztársasági elnöktől átvette a kinevezését.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Vizsgálat indul a lefújt hétvégi oltási kampány problémái miatt

Adategyeztetési hibák miatt fújták le a hétvégére tervezett AstraZeneca-vakcinás oltókampányt, amelyben SMS-értesítéssel 74 ezer 60 év alatti krónikus beteget kívántak beoltani.

Számos hiba történt azonban: volt, akit a lakóhelyétől nagyon távoli oltópontra hívtak, míg máskor olyan kapott értesítést, aki korábban már megkapta az első adagot valamelyik vakcinából. Emiatt az értesítések másnapján kiderült, az oltókampány ezen modulját leállítják, erről ismét SMS-t küldtek. Szombaton aztán futótűzként terjedt el, hogy aki az eredeti SMS-ével megjelent a kijelölt oltópontokon, az megkaphatta a vakcinát - sőt, bizonyos esetekben olyanokat is beoltottak, akik egyáltalán nem kaptak behívót. A hétfői hivatalos közlés szerint az AstraZenecás oltások a hét második felében indulnak újra.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a történtek után panaszbeadvány érkezett hivatalához - írta kedden a lap. Péterfalvi Attila ennek nyomán vizsgálatot indít az ügyben. „A hírek alapján valószínűsíthető, hogy valamilyen hiba csúszott a rendszerbe” – tette hozzá, de a vizsgálat lezárultáig ennél bővebben nem szeretné kommentálni az eseményeket.

A kormány módosította a jogszabályt, a magyar oltási igazolványban nem szerepel majd, hogy ki milyen vakcinát kap. Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban közölte: a tervek szerint egy plasztikkártyáról van szó, amely jelen állás szerint valóban nem tartalmazza a vakcina típusát, ám az oltáskor kapott papírnak köszönhetően ezt szükség esetén mindenki igazolni tudja. Az adatvédelmi hatóság elnöke az oltási igazolványt is azon kérdések közé sorolta, amelyekről uniós szintű döntést kellene hozni. Amíg viszont nincs uniós megállapodás, addig egyszerűen nincs mire hivatkozni, és azt sem lehet megmondani, hogy a magyar kormány által alkalmazott szabályoknak vannak-e hátrányos következményei.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 27. 05:00
×
×
×
×