Infostart.hu
eur:
388.6
usd:
334.93
bux:
121269.73
2026. március 4. szerda Kázmér
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Sándor-palotában 2020. október 28-án, miután Áder János köztársasági elnöktől átvette a kinevezését.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Vizsgálat indul a lefújt hétvégi oltási kampány problémái miatt

Adategyeztetési hibák miatt fújták le a hétvégére tervezett AstraZeneca-vakcinás oltókampányt, amelyben SMS-értesítéssel 74 ezer 60 év alatti krónikus beteget kívántak beoltani.

Számos hiba történt azonban: volt, akit a lakóhelyétől nagyon távoli oltópontra hívtak, míg máskor olyan kapott értesítést, aki korábban már megkapta az első adagot valamelyik vakcinából. Emiatt az értesítések másnapján kiderült, az oltókampány ezen modulját leállítják, erről ismét SMS-t küldtek. Szombaton aztán futótűzként terjedt el, hogy aki az eredeti SMS-ével megjelent a kijelölt oltópontokon, az megkaphatta a vakcinát - sőt, bizonyos esetekben olyanokat is beoltottak, akik egyáltalán nem kaptak behívót. A hétfői hivatalos közlés szerint az AstraZenecás oltások a hét második felében indulnak újra.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a történtek után panaszbeadvány érkezett hivatalához - írta kedden a lap. Péterfalvi Attila ennek nyomán vizsgálatot indít az ügyben. „A hírek alapján valószínűsíthető, hogy valamilyen hiba csúszott a rendszerbe” – tette hozzá, de a vizsgálat lezárultáig ennél bővebben nem szeretné kommentálni az eseményeket.

A kormány módosította a jogszabályt, a magyar oltási igazolványban nem szerepel majd, hogy ki milyen vakcinát kap. Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban közölte: a tervek szerint egy plasztikkártyáról van szó, amely jelen állás szerint valóban nem tartalmazza a vakcina típusát, ám az oltáskor kapott papírnak köszönhetően ezt szükség esetén mindenki igazolni tudja. Az adatvédelmi hatóság elnöke az oltási igazolványt is azon kérdések közé sorolta, amelyekről uniós szintű döntést kellene hozni. Amíg viszont nincs uniós megállapodás, addig egyszerűen nincs mire hivatkozni, és azt sem lehet megmondani, hogy a magyar kormány által alkalmazott szabályoknak vannak-e hátrányos következményei.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Ez a betegség járványként terjed a magyarok körében – Gyakran még stigmatizálják is az ebben szenvedőket

Ez a betegség járványként terjed a magyarok körében – Gyakran még stigmatizálják is az ebben szenvedőket

Minden második magyar túlsúlyos vagy elhízott – hangzott el azon a sajtóeseményen, amelyet a Lilly Hungária Kft. szervezett meg az elhízás világnapja alkalmából, amely a mai napra, március 4-ére esik. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora elmondta: a hazai lakosság mintegy negyedénél a testtömegindex meghaladja a 30-as értéket, ami elhízásnak felel meg. A rendezvényen egészségügyi szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a ma már krónikus betegségként számon tartott és súlyos népegészségügyi kihívást jelentő elhízás megfelelő kezeléséhez az is szükséges, hogy a társadalom ne stigmatizálja, ne akaratgyengeségnek tartsa az elhízást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×