Infostart.hu
eur:
359.79
usd:
309.37
bux:
131020.92
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Sándor-palotában 2020. október 28-án, miután Áder János köztársasági elnöktől átvette a kinevezését.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Vizsgálat indul a lefújt hétvégi oltási kampány problémái miatt

Adategyeztetési hibák miatt fújták le a hétvégére tervezett AstraZeneca-vakcinás oltókampányt, amelyben SMS-értesítéssel 74 ezer 60 év alatti krónikus beteget kívántak beoltani.

Számos hiba történt azonban: volt, akit a lakóhelyétől nagyon távoli oltópontra hívtak, míg máskor olyan kapott értesítést, aki korábban már megkapta az első adagot valamelyik vakcinából. Emiatt az értesítések másnapján kiderült, az oltókampány ezen modulját leállítják, erről ismét SMS-t küldtek. Szombaton aztán futótűzként terjedt el, hogy aki az eredeti SMS-ével megjelent a kijelölt oltópontokon, az megkaphatta a vakcinát - sőt, bizonyos esetekben olyanokat is beoltottak, akik egyáltalán nem kaptak behívót. A hétfői hivatalos közlés szerint az AstraZenecás oltások a hét második felében indulnak újra.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a történtek után panaszbeadvány érkezett hivatalához - írta kedden a lap. Péterfalvi Attila ennek nyomán vizsgálatot indít az ügyben. „A hírek alapján valószínűsíthető, hogy valamilyen hiba csúszott a rendszerbe” – tette hozzá, de a vizsgálat lezárultáig ennél bővebben nem szeretné kommentálni az eseményeket.

A kormány módosította a jogszabályt, a magyar oltási igazolványban nem szerepel majd, hogy ki milyen vakcinát kap. Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban közölte: a tervek szerint egy plasztikkártyáról van szó, amely jelen állás szerint valóban nem tartalmazza a vakcina típusát, ám az oltáskor kapott papírnak köszönhetően ezt szükség esetén mindenki igazolni tudja. Az adatvédelmi hatóság elnöke az oltási igazolványt is azon kérdések közé sorolta, amelyekről uniós szintű döntést kellene hozni. Amíg viszont nincs uniós megállapodás, addig egyszerűen nincs mire hivatkozni, és azt sem lehet megmondani, hogy a magyar kormány által alkalmazott szabályoknak vannak-e hátrányos következményei.

Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×