Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Budapest, 2011. február 28.Neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) élethű modellje a Magyar Természettudományi Múzeum március 1-jén nyíló új, a Sokszínű ÉLET - Felfedező úton Magyarország tájain című állandó kiállításán, 2011. február 25-én.
Nyitókép: MTI/Manek Attila

A főváros Budapesten tartaná Természettudományi Múzeumot

A kormány viszont ragaszkodik a Debrecenbe költözéshez.

Az egykori Józsefvárosi Pályaudvar területére költöztetné a Természettudományi Múzeumot a Fővárosi Önkormányzat - számolt be róla az RTL Híradó. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a műsorban azt mondta, a volt pályaudvar területe minden szempontból alkalmas egy korszerű, új épület létrehozására. A holokauszt áldozatainak emléket állító Sorsok Háza mellett képzeli el a főváros a Természettudományi Múzeum új épületét - jelentette ki.

A kormány azonban továbbra is Debrecenbe költöztetné az intézményt. Az ITM közölte, hogy ezt már eldöntötték. Az indoklás szerint Debrecenben olyan fejlesztések lesznek, hogy a múzeumot korszerű tömegeket vonzó, országos tudásközpontként értelmezhetik újra.

Az intézmény kutatói korábban tüntetést is szerveztek a költözés miatt, mert attól tartanak, hogy az állomány nem szállítható sérülések nélkül olyan messzire. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábban az RTL-nek azt mondta, sehol sincs megírva, hogy mindennek Budapesten kell lennie, és a költöztetés biztonságban megoldható.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×