Tágas, átlátható, sokféle funkcióra használható szolgáltatási terek kellenek majd az Országos Széchényi Könyvtár új épületébe, amelynek viszont egyelőre még csak keresik az új helyszínét - közölte az InfoRádió Aréna című műsorában Rózsa Dávid, az intézmény főigazgatója

"Egyelőre annyit tudunk, hogy költözni fogunk. A szakmai oldal már évek óta készít különböző terveket, számításokat, hogy mi volna az ideális helyzet. Az OSZK számára most épül egy új raktár Piliscsabán, itt fogjuk őrizni azokat a példányainkat, amelyeket az idők végezetéig raktárban tartunk, nem bocsátunk olvasói forgalomba. Ha a könyvtár esetleg más intézményekkel együtt költözik egy új épületbe, akkor nagyon alaposan meg kell gondolni a funkciókat, tereket, a kiszolgálást" - vázolta a helyzetet Rózsa Dávid.

Márpedig most úgy tűnik,

egy több intézményes épület jöhet majd létre, a Magyar Nyelv Háza testesítené meg ezt a tervet.

"Az én értelmezésem és a Demeter Szilárddal folytatott beszélgetések alapján egy több intézményt befogadó komplexum jön létre úgy, hogy mindegyik intézmény megtartja a saját arculatát és szakembergárdáját, de a szolgáltatásaikat valamilyen módon integráltan végzik. Az én feladatom, hogy az Országos Széchényi Könyvtár igényeit képviseljem, illetve a szakembereink elképzeléseit."

Mint Rózsa Dávid elmondta,

az utóbbi években valóságos reneszánsza van a könyvtárépítészetnek, tágas, átlátható és sokféle terek jönnek létre, sok funkcióval.

Az egyik lehetséges helyszínnel kapcsolatban annyit azért mégis elárult: "közel lehet az egyetemi hallgatókhoz".

Arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy a nemzeti könyvtárban tömeges digitalizációról lehessen beszélni, fontos, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő eszközpark és szaktudás.

"A géppark és a szoftver megvan, a kollégák évek óta végeznek digitalizációs tevékenységet, az átállás az lesz, hogy

a manufakturális tevékenységről át kell térni az ipari mennyiségű termelésre a jövő év második felében.

A cél az, hogy az állományunk minél nagyobb hányadát ilyen módon is közzé tudjuk tenni" - mutatott rá.

Mint mondta, egy-egy könyv digitalizálása nem pusztán abból áll, hogy laponként beszkennelik, azzal utána még mindenféle feladatok vannak, "karakterfelismertetni" kell, állományba helyezni többek között.

"Az a célunk, hogy a közkincs jellegű tartalmakhoz mindenki szabadon hozzáférhessen a digitális könyvtárakon, illetve az interneten keresztül."

A "könyvtárkaranténról" is beszélt Rózsa Dávid, elárulva, hogy egy-egy könyv esetében 72 óra pihentetés szükséges ahhoz, hogy újra ki lehessen adni.

A teljes beszélgetést alább hallgathatja meg.