Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
313.13
bux:
149451.93
2026. augusztus 28. péntek Ágoston
A Dohány utcai zsinagóga az egykori budapesti gettó területén 2019. január 17-én. Hetvennégy éve szabadult fel a budapesti gettó.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Bezárnak a budapesti zsinagógák

A koronavírus-járvány miatt hozták meg ezt a döntést.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) két hétre bezárja a budapesti zsinagógákat és látogatási tilalmat rendel el a Mazsihisz budapesti szeretetkórházában és a BZSH idősotthonában - olvasható a mazsihisz.hu oldalon.

A Mazsihisz vezetése vasárnap értesült arról, hogy a budapesti Bálint Házban tartott napközis tábor egyik résztvevőjének hozzátartozója koronavírus-fertőzött. Ezért a Mazsihisz és a BZSH vezetése a krízismenedzsmenttel egyeztetve úgy döntött, augusztus 10-ig felfüggeszti a budapesti zsinagógák látogatását, és javasolja, hogy az imákat és a tervezett rendezvényeket online tartsák meg.

Azt kérik, hogy akik személyesen vagy közvetlen családtag révén az elmúlt két hétben érintkezésbe kerültek a Chábád Lubavicsi közösséggel (zsinagóga, iroda, óvoda, iskola), a tizennégy napos lappangási időszak végéig ne látogassák a Mazsihisz és a BZSH intézményeit.

Hétfő délelőtt az Egységes Magyar Izraelita Hitközség közölte, hogy szüneteltetik az istentiszteleteket a szervezethez tartozó Óbudai Zsinagógában, mert a közösség több tagja megbetegedett, és egyikük koronavírus-tesztje pozitív lett.

Címlapról ajánljuk
Cseh területeket foglalna el Lengyelország? Kiderült, mi áll a meghökkentő történet mögött

Cseh területeket foglalna el Lengyelország? Kiderült, mi áll a meghökkentő történet mögött

Összehangolt orosz dezinformációs művelet próbálta megfeszíteni a viszonyt Csehország és Lengyelország között – közölte a cseh külügyminisztérium, miközben határozottan cáfolta azokat a közösségi oldalon terjedő álhíreket, amelyek szerint Varsó cseh területek elfoglalására készülne. Prága és Varsó közösen lépett fel egy nagyszabású dezinformációs kampánnyal szemben.
Felújítunk, de hogyan, ha 2050-ben klímasemlegesen kell laknunk?

Felújítunk, de hogyan, ha 2050-ben klímasemlegesen kell laknunk?

Hosszú várakozás és jóval az Európai Unió által adott határidő lejárta után az új kormány hamarosan társadalmi vitára bocsátja az úgynevezett Nemzeti Épületfelújítási Tervet: azt a hosszú távú szakpolitikai dokumentumot, amely meghatározza, hogyan kell Magyarország lakó- és nem lakóépületeit 2050-ig fokozatosan energiahatékonyabbá és végső soron klímasemlegessé tenni. Míg az EPBD átültetése során jogszabályt kell alkotni számos új fogalomról, mint például a kibocsátásmentes épület, vagy a felújítási útlevél, és meg kell honosítani új intézményeket, mechanizmusokat, és épületenergetikai követelményeket. A NÉT a felújítások tervezésének integrált dokumentuma, az EPBD-ben foglalt feladatok közül a legkomplexebb szakpolitikai-tervezési feladat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×