Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára a fórumon elmondta, hogy

a lehető legrövidebb időn belül szeretnék kiírni a feltételes közbeszerzést az ideiglenes strand megvalósítására. A cél az, hogy amíg a fejlesztések zajlanak, elérhető legyen magyar oldalon is a tó, és lehessen benne fürdeni.

Az államtitkár kulcsfontosságúnak nevezte az ideiglenes strand megépítését és a partra vezető út már elkezdett felújításának befejezését. Hozzátette: a jövő év elején elindulhat a tervezési folyamat a tényleges fejlesztésre, amit majd engedélyeztetnek, végül kiírják a közbeszerzést. Ezt a folyamatot Szemerey Samu hosszabb távú és ambíciózusabb programnak nevezte, jelezve: várhatóan a 2030-as évek elejéig fog tartani, mire teljesen elkészül a beruházás.

Hallerné Nagy Anikó, a Tisza Párt Sopron és környéke országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, hogy személyesen fogja a helyiek észrevételeit tolmácsolni a KBM felé a tényleges tervek elkészítésére, megfogalmazása szerint „végérvényesen lejárt már az idő, amikor a politika a fejünk fölött, a hátunk mögött sötét szobákban hozhat döntéseket a mi életünkről”".

Hangsúlyozta, hogy a Fertő tó a térségben élők számára jelentőséggel bír, és senki sem gondolta, hogy a beruházás „ennyire elnyúlik, és ennyire tragikussá válik”. Felidézte:

amikor világossá vált, hogy a beruházás egy szűk gazdasági kör projektje, voltak, akik tiltakoztak, újra meg újra kimondták, hogy a helyiek ezt másképp szerették volna,

és nem akarták, hogy a NER gazdasági körei számára kedvező, közpénzből megvalósult megalomán beruházás döntse el, mi legyen a Fertő-parttal.

Jelezte, hogy az eddig megvalósult elemeket és arra költött pénzt is megvizsgálják, mert az újrakezdéshez pontosan tudni kell, mi maradt ránk az előző korszakból.

Tima Zoltán építész, a Közti Zrt. tervezési igazgatója tájékoztatása szerint

a közművek és a kikötők részben elkészültek, az északi vitorlás kikötőt ideiglenesen üzembe helyezték, ugyanakkor nincs rendes közmű kapcsolata.

Részletezte, hogy

• a déli kikötő a korábbi kikötő helyén létesülne,
• ahol a horgászok kishajóit is el lehetne helyezni.
• A vitorlásoknak ott egy épületet építenének.
• Kialakítanának egy a korábbinál nagyobb strandot, ahol három épület kapna helyet. Az egyikben tó fölé nyúló terasszal rendelkező étterem, a többiben egyebek mellett kiszolgáló helyiségek és öltözők kapnának helyet.
• Kialakítanának egy belső tavat, szintén fürdési lehetőséggel.
• A bekötőút felújításával kerékpárutat is építenének, emellett
• parkolókat, buszfordulót,
• sportpályát alakítanának ki.

A koncepciótervről azt mondta, hogy társadalmi igény esetén megvan benne a továbbfejlesztés lehetősége.

Szemerey Samu a fórumot követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a teljes beruházást érintően a fejlesztés összegéről egyelőre nem lehet felelősséggel nyilatkozni, mert a terv véglegesítéséig még több elem ki- vagy bekerülhet a jelenlegiből. Jelezte, hogy a teljes tervezési folyamatba bevonják a civileket és a természetvédő szervezeteket.

Hallerné Nagy Anikó arról beszélt, hogy a Fertő tó ügye nemcsak a választókerülete ügye, „akár környezeti katasztrófa kérdéseként vagy nagyon fontos beruházásként” is tekintünk rá. A finanszírozás kérdéséről úgy fogalmazott, hogy a kormány minden létező területen komoly financiális nehézségekkel számol a költségvetési hiány mellett, ugyanakkor mindent el fog követni, hogy a beruházás első üteme finanszírozható legyen.

A Fertő tó magyar partszakaszának fejlesztéséről 2015-ben a Modern városok program részeként döntöttek. A beruházást az állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Kft. indította el. Az eredeti tervek szerint megújították volna a strandot, sportközpontot, ökocentrumot, szálláshelyeket hoztak volna létre, emellett megújították volna a sétahajó kikötőt, valamint új kikötőt alakítottak volna ki a vitorlások és a csónakok számára.

Az előzetes tervek szerint a fejlesztés 30 milliárd forintból valósult volna meg két ütemben, 2021-re. A fejlesztést 2022 nyarán forráshiányra hivatkozva felfüggesztette a kormány. A beruházás megvalósítása ellen a kezdetektől tiltakoztak helyi civilek és ellenzéki politikusok, emellett osztrák környezetvédők is aggodalmukat fejezték ki. 2023. júniusában Lázár János építészeti és közlekedési miniszter bejelentette a beruházás folytatását. A 400 hajó és csónak befogadására alkalmas északi kikötőt 2025 májusában adták át, a partszakasz egy része azóta látogatható.