Az Európai Tanács által elfogadott következtetések nem tartalmaznak jogállamisági feltételrendszert – mondta a Magyar Nemzetnek az uniós csúcson született döntésről az igazságügyi miniszter.

„Az állam- és kormányfők megerősítették, hogy fontos az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása, de a két terület nem kapcsolható össze. Ez a megközelítés megegyezik a magyar kormány eddig is képviselt álláspontjával” – fejtette ki Varga Judit.

A tárcavezető szerint hatalmas magyar siker született, több szempontból is.

„Egyrészt az Európai Tanács számos tagállam, az Európai Parlament és a Bizottság, valamint a nemzetközi álcivil hálózatok óriási nyomása dacára hozott olyan döntést, ami gyakorlatilag a magyar és lengyel álláspont átvételét jelenti. Másrészt sikerült a legnagyobb nemzetközi nyilvánosság előtt megálljt parancsolni a két nemzet becsületét és méltóságát ért folyamatos és nemtelen támadásoknak” – emelte ki, jelezve, hogy a magyar-lengyel összefogás példásan működött, a visegrádi négyek mintaszerűen működnek együtt.

Varga Judit ugyanakkor arra számít, a liberális brüsszeli biztosok és az EP balliberális képviselői folytatják eddigi kampányukat az ország ellen.

„Kizártnak tartom, hogy egy csatavesztés után feladnák a küzdelmet.

Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét. Ebben a magyar ellenzéki EP-képviselők oroszlánrészt fognak vállalni: eddig sem a magyar érdekeket képviselték Brüsszelben, hanem Brüsszel érdekeit Magyarországon, ez aligha fog változni” – nyilatkozta a lapnak.

Angela Merkel kancellár megígérte Orbán Viktornak, hogy a német EU-elnökség lezárja a hetes cikkely szerinti eljárást. Varga Judit szerint

az eljárás már régen lezárható lett volna, ha nem mérnék az országot kettős mércével.

„Ideje lezárni ezt a szerencsétlen fejezetet az európai integráció történetében, és az előttünk álló feladatokra koncentrálni.”

A tárcavezető szerint fontos az is, hogy az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéséről a brüsszeli alku már nem tesz említést, az Európa-ügyi miniszterek hasonló tavalyi állásfoglalása után most az állam- és kormányfők sem gondolták úgy, hogy ki kellene állniuk a bizottság éves jogállamisági jelentése mellett, és a magyar álláspont érvényesülését jelenti.

„A küzdelem persze itt sem ért véget: a bizottság a jelentést így is el fogja készíteni, és ebben politikai megfontolásokból minden bizonnyal éppen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben lesz a leginkább kritikus. De erre is fel vagyunk készülve: meg fogjuk akadályozni, hogy a bizottság politikai nyomásgyakorlásra használja a jogállamiságot. Meg fogjuk védeni Magyarországot, a magyar embereket, nemzeti büszkeségünket és szuverenitásunkat” – fejtette ki Varga Judit a Magyar Nemzetnek.