Kormánytagok körében állt Orbán Viktor miniszterelnök a nyilvánosság elé a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált, azonnal hatályba lépő gazdaságvédelmi intézkedésekkel, amelyek a GDP 18-20 százalékát csoportosítják át az idei költségvetési évben - és 1-ről 2,7 százalékra növelik a tervezett költségvetési hiányt -, ebben benne vannak a Magyar Nemzeti Bank által indított programok is.
A bejelentések:
- munkahelymegőrzés: a rövidített munkavégzés esetén a kormány készen áll arra, hogy átvállalja a munkaadóktól a bérköltségek egy részét
- munkahelyteremtés: beruházásokat fognak támogatni, 450 milliárd forint értékben
- kiemelt ágazatok újraindítása: turizmus, egészségipar, építőipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság, logisztika, közlekedés, film- és kreatív ipar
- vállalatfinanszírozás: kamat- és garanciatámogatott hitel magyar vállalkozásoknak, 2000 milliárd forint értékben
- család- és nyugdíjasvédelem: visszatér a 13. havi nyugdíj négy részletben, minden évben egy hetivel többet kapnak a nyugdíjasok 2021-től 2024-ig
A teljes intézkedéscsomag egyébként három fázisból áll, az első fázisban korábban bizonyos szektorokban a tb-járulék fizetését függesztették fel, valamint a katás vállalkozók terhein könnyítettek az idei évre, és a bankhiteleknél is ennek keretében döntöttek az igénybe vehető moratóriumról. A második szakasz indul most.
A program koordinálását Palkovics László Innovációs és technológiai miniszter végzi, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter az állami vállalatok lendületbe hozásáért és „bekapcsolásáért” felel, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig azért, hogy mindezen intézkedésekhez megfelelő forrás legyen a költségvetésben, aminek a „fegyelmezését” is rábízta még.
Az alapelv, mint Orbán Viktor aláhúzta: annyi munkahelyet kell létrehozni, amennyit a vírus tönkretesz.
A bejelentésekből még a hétfői napon törvény lesz, azok a Magyar Közlönyben fognak megjelenni.
„Egyetlen magyar sincs egyedül. Sikerülni fog, ha vigyázunk egymásra” – zárta szavait a miniszterelnök.
