Horányi Tibor szerint környezet- és természetvédelmi szempontból már hosszú ideje aggasztó folyamat zajlik: a Balaton és más hazai tavak partvidéke egyre nagyobb mértékben beépül. A tópartokon, illetve a parttól néhány tíz méterre is több tízmilliárd forintos beruházások valósulnak meg. A folyamat miatt egyre erősebb elégedetlenség alakult ki az emberekben, és mind többen érezték úgy, hogy tenni kellene valamit a tavak természeti értékeinek megóvásáért.

A szakember felidézte, hogy bár születtek kormányzati elképzelések a tóparti beépítések szabályozására – lásd a Balaton esetében a BATÉK-rendelet –, több hazai tónál továbbra is hiányoznak az erre vonatkozó jogszabályok. Példaként a Velencei-tavat említette, ahol jelenleg sincs külön törvény a partvidék beépítésének szabályozására.

Mint mondta, a Balaton esetében a fonyódi, 99 lakásos társasház beruházása vált különösen kritikussá. A Cordia befektetői csoport fejlesztése gyakorlatilag egy autónyomnyira kezdődött a tóparttól. A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége már korán bekapcsolódott az ügybe, miután a helyi civil közösség segítséget kért a beruházás jogi és környezetvédelmi hátterének tisztázásához.

Az S.O.S. Balaton kampány ennek az összefogásnak a kiszélesítése: öt nagy civil szervezet, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a balatoni civil szervezeteket tömörítő Kék Ernyő, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége közösen szeretné felhívni a figyelmet a problémára. Bár a kezdeményezést részben a fonyódi beruházás hívta életre, célja, hogy a Balaton egészére irányítsa rá a figyelmet, hiszen Horányi Tibor szerint

a túlzott beépítés és az emiatt növekvő társadalmi elégedetlenség egyre súlyosabb problémát jelent.

Horányi Tibor szerint a balatonberényi védett nádas pusztítása is jól példázza, miért lenne szükség a tavak teljes környezetére kiterjedő szabályozásra. Mint fogalmazott, a civilek nem csupán a vízpótlás kérdését szeretnék rendezni, hanem azt, hogy a tavak körüli infrastruktúra és a part menti területek használata is átfogó jogi védelem alá kerüljön.

A fonyódi beruházás ügyében a helyiek és a civil szervezetek már hónapok óta próbálták elérni a fejlesztés megakadályozását vagy módosítását. A beruházó ugyanakkor arra hivatkozott, hogy jogerős építési engedéllyel rendelkezik. Az ügyben azonban újabb fordulatot jelentett, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is megszólalt. A kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy a tervezett építkezés a Pogányvölgyi-vízfolyás torkolatának közelében zajlik, amely fontos szerepet tölt be a Balaton vízutánpótlásában. Az intézet tudományos álláspontja szerint a beruházás komoly környezetvédelmi, természetvédelmi és ökológiai kockázatokat hordoz, ezért a jelenlegi formájában nem lenne szabad megvalósítani.

A balatonberényi, mintegy ezer négyzetméternyi nádas elpusztítása egy hosszabb ideje tartó, aggasztó folyamat újabb állomása – tette hozzá Horányi Tibor, felidézve, hogy évekkel korábban

egy ingatlanhirdetésben már azt is jelezték, hogy a területen található nádas igény szerint kivágható.

A mostani eset szintén számos kérdést vet fel, különösen a felelősség megállapításával kapcsolatban: „olvassa az ember a kommenteket, hogy a gépkezelőt kell-e bántani, a megbízóját kell-e bántani, a beruházót kell-e bántani?” Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a természetvédelmi őrök a bejelentést követően gyorsan intézkedtek, és sikerült megállítaniuk a további pusztítást.

Az S.O.S. Balaton kezdeményezés keretében a civil szervezetek a kormányhoz és az ombudsmanhoz is eljuttatták állásfoglalásukat. Horányi Tibor hangsúlyozta: nem feltétlenül a beruházások leállítását vagy ellehetetlenítését követelik, hanem azok átfogó felülvizsgálatát. Azt szeretnék, ha szakmai szempontok alapján megvizsgálnák, hogy a tervezett fejlesztések valóban összeegyeztethetők-e a Balaton ökológiai adottságaival. A kezdeményezés emellett a teljes tóparti térség helyzetének áttekintését sürgeti, hogy a további természeti veszteségeket a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni.

Horányi Tibor szerint a klímaváltozás miatt különösen fontos, hogy a természeti értékeket a jövő generációi számára is megőrizzük. Úgy véli, ehhez alapjaiban kell újragondolni a környezethez való viszonyunkat, és a víz, a föld, a talaj, az erdők, vagyis a teljes táj védelmét kell előtérbe helyezni. Hangsúlyozta: a jelenlegi, egyéni gazdasági érdekeket követő, „pénzhajhász” szemlélet sajnos nem ezt a célt szolgálja.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.