Infostart.hu
eur:
395.95
usd:
343.54
bux:
121885.96
2026. március 9. hétfő Fanni, Franciska
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Angela Merkel német kancellár, valamint Boris Johnson brit (b2) és Leo Varadkar ír miniszterelnök (j2) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Mráz Ágoston Sámuel: Orbán Viktor megtalálta a térség hangját

Helyreállt a természetes szövetségi viszony Németország és Magyarország között - így értékelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár berlini tanácskozását a Nézőpont Csoport vezetője.

Tavaly augusztusban Sopronban találkozott egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár, most hétfőn Berlinben került sor az újabb megbeszélésre.

"Már tavaly augusztusban, a határnyitás harmincadik fordulója megünneplésekor is úgy tűnt, hogy normalizálódott a felek kapcsolata, most pedig még eggyel tovább lépett a helyzet, nem túlzás azt mondani, a természetes szövetségi kapcsolat állt helyre" - vélekedett az InfoRádióban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője a hétfői eseményeket értékelve; egymás eredményeit elismerik a felek, és a magyar kormányfő a német kancellárral képes stratégiai együttműködésben is megállapodni, "a kiszivárgó hírek szerint a napirenden lévő kérdésekben teljes volt az egyetértés".

A két gazdaság nagyon szorosan összekapcsolódik, ezt a vezetők többször is hangsúlyozták. Arra a kérdésre, hogy az egymásra utaltság-e az, ami miatt az összekötő dolgokra képesek koncentrálni, nem az elválasztókra - például a migráció -, azt mondta, a természetes szövetségbe beletartozik, hogy a problémás kérdéseket is tudják kezelni a felek, de nem a problémát keresik.

"Egyszerűen ténykérdés, hogy a rendszerváltozás óta Németország és Magyarország gazdasága szorosan együttműködik,

ma már Magyarország nem csak összeszerelő-üzem Németország számára,

hanem ennél sokkal többről van szó, az ipartól kezdve a szolgáltatási szektoron át a telekommunikációig német vállalatok vannak jelen Magyarországon, és szeretik is ezeket a telepeket. Tudjuk jól, a német gazdaság lassulóban lesz, ami hatással lesz Magyarországra, szükséges is, hogy ne csak ünnepeljék a felek a jó gazdasági kapcsolatokat, hanem fel is készüljenek a jövőre" - ecsetelte Mráz Ágoston Sámuel.

Orbán Viktor nagy erőket mozgósít, hogy a magyar álláspont a V4-eké is legyen, úgy tűnik, ezt most a német kancellár is elismerte, azt mondta, a gazdasági együttműködés velük is rendkívül szoros, erre eddig korábban nem volt példa.

"Németország nagyon sokáig szkeptikusan figyelte ezt az együttműködést. Korábban ahhoz volt hozzászokva, hogy

az egész közép-európai régió egyértelműen a német érdekek képviselője és támogatója, de valahogy ez az uniós csatlakozás után ez elkezdett gyengülni.

2010 után Orbán Viktornak nagyon nagy része volt abban, hogy önálló hangot talált a régió" - húzta alá Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint ezt eleinte szkeptikusan, távolságtartóan szemlélte Németország, majd felismerte, hogy ez neki is jó lehet, hisz más országok is az együttműködést keresik.

Úgy érzékeli, a hétéves uniós keretköltségvetéssel kapcsolatban kompromisszum fog születni, de ehhez idő kell, amit a németek is elfogadnak, a gazdag országoknak át kell látniuk, hogy minden egyes befizetett eurócentükből ők is hasznot húznak a megrendeléseken keresztül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: 140 nagyvárost tudnának elhamvasztani – ennyit ér az európai nukleáris erő

Kaiser Ferenc: 140 nagyvárost tudnának elhamvasztani – ennyit ér az európai nukleáris erő

Hétfőn várhatóan frissíti Franciaország nukleáris doktrínáját Emmanuel Macron elnök, és ez egy újabb lépés lehet az önálló európai nukleáris védelmi erő létrehozására. De hogy áll most az öreg kontinens az atomfegyver-arzenállal? Erről kérdezte az InfoRádió Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét.

Ali Hamenei fia lett Irán új legfelsőbb vezetője

Irán Szakértői Gyűlése Mojtaba Hameneit nevezte ki apja, Ali Hamenei ajatollah helyére az ország új legfelsőbb vezetőjének – jelentette vasárnap az állami média. Izrael közölte: ő is célponttá válik, Donald Trump amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy őt nem fogja elfogadni.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Kiderült, ki Irán új vezetője, nem csitulnak a támadások, Trump elitalakulatokat vethet be – Híreink az iráni háborúról percről percre hétfőn

Kiderült, ki Irán új vezetője, nem csitulnak a támadások, Trump elitalakulatokat vethet be – Híreink az iráni háborúról percről percre hétfőn

Az iráni Szakértők Tanácsa tegnap este bejelentette: a megölt Ali Hámenei ajatollah fiát, Modzsataba Hámeneit választották az iszlám köztársaság új legfőbb vezetőjének. A katonai és politikai elöljárók máris hűséget fogadtak neki, Donald Trump ugyanakkor korábban "elfogadhatatlannak" titulálta, ha az ifjabb Hámeneire esne a választás, és beszámolók szerint "nem boldog". Izrael pár napja közölte: bárki is kerül majd ki győztesen, "egyértelmű megsemmisítési célpontnak" számít. Az éjszaka folyamán folytatódtak az Irán elleni támadások, miközben Libanont, Katart, Bahreint, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Irakot is csapások érték. Csak Bahreinben 32 sebesültről tudni. A Fehér Ház a jövőben nem zárta ki a szárazföldi csapatok bevetését, de akár a sorozást sem, miközben Donald Trump állítólag szárazföldi különleges erők bevetését mérlegeli, hogy elkobozzák Irán majdnem fegyvertisztaságú, dúsított uránját. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×