Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
328.03
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Angela Merkel német kancellár, valamint Boris Johnson brit (b2) és Leo Varadkar ír miniszterelnök (j2) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Mráz Ágoston Sámuel: Orbán Viktor megtalálta a térség hangját

Helyreállt a természetes szövetségi viszony Németország és Magyarország között - így értékelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár berlini tanácskozását a Nézőpont Csoport vezetője.

Tavaly augusztusban Sopronban találkozott egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár, most hétfőn Berlinben került sor az újabb megbeszélésre.

"Már tavaly augusztusban, a határnyitás harmincadik fordulója megünneplésekor is úgy tűnt, hogy normalizálódott a felek kapcsolata, most pedig még eggyel tovább lépett a helyzet, nem túlzás azt mondani, a természetes szövetségi kapcsolat állt helyre" - vélekedett az InfoRádióban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője a hétfői eseményeket értékelve; egymás eredményeit elismerik a felek, és a magyar kormányfő a német kancellárral képes stratégiai együttműködésben is megállapodni, "a kiszivárgó hírek szerint a napirenden lévő kérdésekben teljes volt az egyetértés".

A két gazdaság nagyon szorosan összekapcsolódik, ezt a vezetők többször is hangsúlyozták. Arra a kérdésre, hogy az egymásra utaltság-e az, ami miatt az összekötő dolgokra képesek koncentrálni, nem az elválasztókra - például a migráció -, azt mondta, a természetes szövetségbe beletartozik, hogy a problémás kérdéseket is tudják kezelni a felek, de nem a problémát keresik.

"Egyszerűen ténykérdés, hogy a rendszerváltozás óta Németország és Magyarország gazdasága szorosan együttműködik,

ma már Magyarország nem csak összeszerelő-üzem Németország számára,

hanem ennél sokkal többről van szó, az ipartól kezdve a szolgáltatási szektoron át a telekommunikációig német vállalatok vannak jelen Magyarországon, és szeretik is ezeket a telepeket. Tudjuk jól, a német gazdaság lassulóban lesz, ami hatással lesz Magyarországra, szükséges is, hogy ne csak ünnepeljék a felek a jó gazdasági kapcsolatokat, hanem fel is készüljenek a jövőre" - ecsetelte Mráz Ágoston Sámuel.

Orbán Viktor nagy erőket mozgósít, hogy a magyar álláspont a V4-eké is legyen, úgy tűnik, ezt most a német kancellár is elismerte, azt mondta, a gazdasági együttműködés velük is rendkívül szoros, erre eddig korábban nem volt példa.

"Németország nagyon sokáig szkeptikusan figyelte ezt az együttműködést. Korábban ahhoz volt hozzászokva, hogy

az egész közép-európai régió egyértelműen a német érdekek képviselője és támogatója, de valahogy ez az uniós csatlakozás után ez elkezdett gyengülni.

2010 után Orbán Viktornak nagyon nagy része volt abban, hogy önálló hangot talált a régió" - húzta alá Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint ezt eleinte szkeptikusan, távolságtartóan szemlélte Németország, majd felismerte, hogy ez neki is jó lehet, hisz más országok is az együttműködést keresik.

Úgy érzékeli, a hétéves uniós keretköltségvetéssel kapcsolatban kompromisszum fog születni, de ehhez idő kell, amit a németek is elfogadnak, a gazdag országoknak át kell látniuk, hogy minden egyes befizetett eurócentükből ők is hasznot húznak a megrendeléseken keresztül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig lejtőre kerültek a tőzsdék. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra volt érdemes odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar vállalat árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×