Maruzsa Zoltán közölte: a gyöngyöspatai szegregációs iskolaügy és a napokban egy nagykátai iskolában történt tanárbántalmazás is igazolja, hogy az oktatási intézményekben előforduló, pedagógusokkal szembeni erőszakos esetek szaporodása romló tendenciákat mutat. Ennek visszaszorítása érdekében a kormány az érintett és erre igényt tartó oktatási intézményekben iskolarendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezi - tette hozzá az államtitkár

Közölte: a kezdeményezés elsődleges célja nem az elkövetők kriminalizálása és büntetése, hanem a megelőzés. Mivel a pedagógusbántalmazások zömét 12-14 éves korú fiatalok követik el, fontolóra kell venni a büntethetőség életkori határának leszállítását is - jegyezte meg.

Maruzsa Zoltán úgy vélte: a gyöngyöspatai szegregációs iskolaperben született jogerős bírósági döntés nem jeleníti meg a szülői felelősséget az iskolai erőszakkal kapcsolatban, miközben az intézményt elmarasztalja.

Szólt arról is, hogy a múlt héten az iskola jelenlegi és korábbi fenntartója közvetlenül kereste meg a perben érintett családokat a természetbeni kártérítésről szóló megegyezés érdekében. "Ez az ügy messze túlmutat saját jelentőségén: egyszerre van szó a hatvan fiatal kárpótlásáról és arról, hogy a jövőben a társadalmi hasznosság szempontjából hogyan lehet kezelni hasonló helyzeteket" - fogalmazott.

A kormány a szegregációs kártérítési perekre vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatát tervezi egy méltányosabb, az érintettek mellett a társadalom egészének érdekeit figyelembe vevő szabályozás kialakítása érdekében - fogalmazott. Ennek alapelve, hogy a hibás oktatásszervezési gyakorlattal okozott hátrány kompenzációja oktatással történhessen - mondta.

Mindez a gyöngyöspatai esetben sem a pénzbeni kifizetés megspórolásáról szól - folytatta -, hiszen a természetbeni kártérítést akár a megítéltnél magasabb összegben is támogatná a kormány, ha biztosítva látja a hasznosulását.

Jelezte: Gyöngyöspatán és a hasonló helyzetben lévő településeken a felzárkóztatást jelenleg is erős intézkedéscsomag segíti, a helyi viszonyok figyelembe vételével. Ennek is köszönhetően a tanulói lemorzsolódás az elmúlt három évben a 10 százalék feletti arányról 7,5 százalékra mérséklődött. Cél a gyöngyöspatai iskolába is minél nagyobb arányban visszacsábítani a nem roma származású helybeli fiatalokat - hangsúlyozta.

A tájékoztatón Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt: a gyöngyöspatai iskolába jelenleg 80 diák jár, közülük 7 nem roma származású. Ugyanakkor a városból minden reggel 86 fiatal indul el a környező települések valamelyikének oktatási intézményébe. "A többségi lakosság tehát kihátrált a helyi iskola mögül, miután sérült a gyermekek nyugodt tanuláshoz fűződő joga és a szülők alapvető joga is, hogy gyermekeiket biztonságban tudhassák" - fogalmazott.

Gyöngyöspata jövőképe nem az, hogy a helyi intézményből "minta-cigányiskola" legyen, hanem olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik, hogy visszatérjen a korábban távozni kényszerülő többség - mondta. Ehhez az iskolából ki kell vezetni az erőszakot - tette hozzá Horváth László. Egyúttal bejelentette: miniszterelnöki megbízottként javaslatot tesz arra, hogy a kormányzat zéró toleranciát érvényesítsen az iskolai erőszakkal, különösen a tanárokat ért atrocitásokkal szemben.