eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Luxembourg, 2017. május 10.Az Európai Unió Bíróságának, a Curiának a bejárata Luxembourgban 2017. május 10-én, amikor megkezdődik a tárgyalás a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Uniós pert bukhat Magyarország

Egy lépéssel közelebb került a kormány ahhoz, hogy elveszítse az Európai Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás miatt indult pert. A Fidesz közölte: kitart "a külföldről finanszírozott Soros-szervezetek" átláthatóságát célzó törvény mellett.

Nem egyeztethető össze az uniós joggal az a magyar jogszabály, mely szerint a külföldről támogatást kapó civil szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat – idézi az Európai Bíróság főtanácsnoki indítványát a Portfolio.hu. Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok szerint a szabályozás sérti a tőke szabad áramlását és egyes alapvető jogokat.

A portál emlékeztet arra, hogy Magyarország 2017-ben fogadta el azt a törvényt, melynek értelmében a külföldről támogatott civil szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat, illetve fel kell tüntetni az 500 ezer forintnál nagyobb adományozók nevét. Ezt listát a jogszabály szerint egy nyilvánosan hozzáférhető és ingyenes elektronikus portálon teszik közzé. Az érintett civil szervezeteknek ezenfelül honlapjaikon és kiadványaikban fel kell tüntetniük azt a tényt, hogy „külföldről támogatott szervezeteknek” minősülnek. A szabályozás eredményeképp a listára felkerült többek között a Vetőmag Szövetség és Terméktanács, vagy épp a Magyar Vöröskereszt.

Az Európai Bizottság végül kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be Magyarországgal szemben, mivel megítélése szerint a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvény sérti a tőke szabad mozgásának elvét, valamint egyes, az Európai Unió Alapjogi Chartája által védelmezett alapvető jogokat: a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot.

A kedden ismertetett indítványában Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok úgy véli, hogy

valamely adománynak egy magyar civil szervezet számára külföldről történő juttatása tőkemozgásnak minősül.

E tőkemozgást Magyarországon olyan feltételeknek rendelték alá, mint a civil szervezetekkel szemben előírt azon kötelezettség, hogy „külföldről támogatott szervezetekként” kell nyilvántartásba vetetniük magukat, és bizonyos adatokat közzé kell tenniük. Ezeket a feltételeket kizárólag a külföldről származó adományok esetében kell alkalmazni, amiért is sokkal nagyobb valószínűséggel érintik a más tagállamok állampolgárait, mint a magyar állampolgárokat.

Ezért a főtanácsnok szerint az törvény korlátozza a tőke szabad mozgását garantáló uniós alapszabadságot.

Továbbá megállapította azt is, hogy a bekért adatok közzététele a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokba, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba történő beavatkozásnak minősül, amely jogokat a Alapjogi Charta biztosítja.

Ezért a főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy az állapítsa meg, hogy

a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását,

mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Charta által védett alapvető jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

A mostani indítvány nem tekinthető hivatalos döntésnek, de a bíróság az esetek többségében elfogadja a főtanácsnok véleményét.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×