Nem egyeztethető össze az uniós joggal az a magyar jogszabály, mely szerint a külföldről támogatást kapó civil szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat – idézi az Európai Bíróság főtanácsnoki indítványát a Portfolio.hu. Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok szerint a szabályozás sérti a tőke szabad áramlását és egyes alapvető jogokat.

A portál emlékeztet arra, hogy Magyarország 2017-ben fogadta el azt a törvényt, melynek értelmében a külföldről támogatott civil szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat, illetve fel kell tüntetni az 500 ezer forintnál nagyobb adományozók nevét. Ezt listát a jogszabály szerint egy nyilvánosan hozzáférhető és ingyenes elektronikus portálon teszik közzé. Az érintett civil szervezeteknek ezenfelül honlapjaikon és kiadványaikban fel kell tüntetniük azt a tényt, hogy „külföldről támogatott szervezeteknek” minősülnek. A szabályozás eredményeképp a listára felkerült többek között a Vetőmag Szövetség és Terméktanács, vagy épp a Magyar Vöröskereszt.

Az Európai Bizottság végül kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be Magyarországgal szemben, mivel megítélése szerint a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvény sérti a tőke szabad mozgásának elvét, valamint egyes, az Európai Unió Alapjogi Chartája által védelmezett alapvető jogokat: a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot.

A kedden ismertetett indítványában Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok úgy véli, hogy

valamely adománynak egy magyar civil szervezet számára külföldről történő juttatása tőkemozgásnak minősül.

E tőkemozgást Magyarországon olyan feltételeknek rendelték alá, mint a civil szervezetekkel szemben előírt azon kötelezettség, hogy „külföldről támogatott szervezetekként” kell nyilvántartásba vetetniük magukat, és bizonyos adatokat közzé kell tenniük. Ezeket a feltételeket kizárólag a külföldről származó adományok esetében kell alkalmazni, amiért is sokkal nagyobb valószínűséggel érintik a más tagállamok állampolgárait, mint a magyar állampolgárokat.

Ezért a főtanácsnok szerint az törvény korlátozza a tőke szabad mozgását garantáló uniós alapszabadságot.

Továbbá megállapította azt is, hogy a bekért adatok közzététele a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokba, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba történő beavatkozásnak minősül, amely jogokat a Alapjogi Charta biztosítja.

Ezért a főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy az állapítsa meg, hogy

a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását,

mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Charta által védett alapvető jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

A mostani indítvány nem tekinthető hivatalos döntésnek, de a bíróság az esetek többségében elfogadja a főtanácsnok véleményét.