eur:
393.93
usd:
365.03
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Luxembourg, 2017. május 10.Az Európai Unió Bíróságának, a Curiának a bejárata Luxembourgban 2017. május 10-én, amikor megkezdődik a tárgyalás a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Uniós pert bukhat Magyarország

Egy lépéssel közelebb került a kormány ahhoz, hogy elveszítse az Európai Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás miatt indult pert. A Fidesz közölte: kitart "a külföldről finanszírozott Soros-szervezetek" átláthatóságát célzó törvény mellett.

Nem egyeztethető össze az uniós joggal az a magyar jogszabály, mely szerint a külföldről támogatást kapó civil szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat – idézi az Európai Bíróság főtanácsnoki indítványát a Portfolio.hu. Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok szerint a szabályozás sérti a tőke szabad áramlását és egyes alapvető jogokat.

A portál emlékeztet arra, hogy Magyarország 2017-ben fogadta el azt a törvényt, melynek értelmében a külföldről támogatott civil szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat, illetve fel kell tüntetni az 500 ezer forintnál nagyobb adományozók nevét. Ezt listát a jogszabály szerint egy nyilvánosan hozzáférhető és ingyenes elektronikus portálon teszik közzé. Az érintett civil szervezeteknek ezenfelül honlapjaikon és kiadványaikban fel kell tüntetniük azt a tényt, hogy „külföldről támogatott szervezeteknek” minősülnek. A szabályozás eredményeképp a listára felkerült többek között a Vetőmag Szövetség és Terméktanács, vagy épp a Magyar Vöröskereszt.

Az Európai Bizottság végül kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be Magyarországgal szemben, mivel megítélése szerint a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvény sérti a tőke szabad mozgásának elvét, valamint egyes, az Európai Unió Alapjogi Chartája által védelmezett alapvető jogokat: a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot.

A kedden ismertetett indítványában Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok úgy véli, hogy

valamely adománynak egy magyar civil szervezet számára külföldről történő juttatása tőkemozgásnak minősül.

E tőkemozgást Magyarországon olyan feltételeknek rendelték alá, mint a civil szervezetekkel szemben előírt azon kötelezettség, hogy „külföldről támogatott szervezetekként” kell nyilvántartásba vetetniük magukat, és bizonyos adatokat közzé kell tenniük. Ezeket a feltételeket kizárólag a külföldről származó adományok esetében kell alkalmazni, amiért is sokkal nagyobb valószínűséggel érintik a más tagállamok állampolgárait, mint a magyar állampolgárokat.

Ezért a főtanácsnok szerint az törvény korlátozza a tőke szabad mozgását garantáló uniós alapszabadságot.

Továbbá megállapította azt is, hogy a bekért adatok közzététele a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokba, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba történő beavatkozásnak minősül, amely jogokat a Alapjogi Charta biztosítja.

Ezért a főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy az állapítsa meg, hogy

a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását,

mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Charta által védett alapvető jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

A mostani indítvány nem tekinthető hivatalos döntésnek, de a bíróság az esetek többségében elfogadja a főtanácsnok véleményét.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Óvatos pluszban a tőzsdék

Óvatos pluszban a tőzsdék

Reggel Ázsiában felemás hangulatban telt a kereskedés, ezt követően Európában és Amerikában is óvatos emelkedést láthatunk a tőzsdéken. A magyar piacon különösen jó volt ma a hangulat, izgalmas befektetési sztorikban nincs hiány: határozott pluszban zárt a Waberer's részvénye, miután kiderült, hogy a társaság sikeresen lezárta a szerb disztribúciós piac meghatározó szereplőjének, az MD International többségi részesedésének felvásárlását. Ezen felül magas forgalom mellett emelkedett a PannErgy részvénye is, miután rekord évről tudott beszámolni a társaság bevétel és profit szinten is. Délután pedig az Alteo is bejelentette, hogy az egy részvényre jutó 200 forintos alap osztalék mellett 200 forintos rendkívüli osztalékot javasol részvényenként, melynek hatására kilőtt az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×