A rétisas-pár fészkének a felkutatását elsősorban a védelmi tevékenység indokolta, illetve az, hogy nyomon tudják követni a költésüket – erősítette meg Völgyi Sándor, a Duna-Dráva Nemzeti Park mecseki tájegységének természetvédelmi őre az InfoRádiónak. Ugyanis egy fokozottan védett madárfajról van szó, amelynek természetvédelmi értéke eléri az egymillió forintot. A szakember tájékoztatása szerint az országos állomány jelentős része a mecseki tájegység területén költ,

a mindegy 300 párból csak Baranya megyében 50 pár található.

A rétisas Magyarország legnagyobb ragadozó madara. Ahogyan a ragadozó madaraknál ez lenni szokott, a hímek a kisebbek, 4-5 kilósak, míg a tojók az 5-6 kilót is elérhetik, a szárnyfesztávolságuk pedig repülés közben a két métert is meghaladja, vagyis egy nagyon impozáns megjelenésű madárról van szó, jegyezte meg Völgyi Sándor.

Fő táplálékát a vizes területeken zsákmányolja, aminek döntő részét vízi szárnyasok és halak teszik ki, a téli időszakban viszont előszeretettel fogyaszt dögöket is, azaz része annak a "takarító személyzetnek", ami a természetben működik, fogalmazott a szakember.

A költési időszaka rendkívül hosszú, ami a nagytestű ragadozó madarakra jellemző. Januárban elkezdődik az udvarlás, valamint a fészek "tatarozása", amit nagyon hosszú időn át használnak, ezáltal tetemes méretet érhetnek el. Februárban sok esetben már tojások vannak, a kikelt fiókák pedig egészen júniusig a fészekben tartózkodnak, mire elérik a megfelelő fejlettségi állapotot a kirepüléshez.

A rétisasokra természetes veszélyek is leselkednek:

más ragadozómadarak, vagy éppen a nyestek a még védekezésképtelen fiókákat elpusztíthatják a fészekben, azonban az öregebb madarak az őrzésről sok esetben gondoskodnak. Illetve adódhat olyan extrém időjárási körülmény, ami végzetes is lehet számukra, azonban ez része annak az ökológiai rendszernek, amiben ők is élnek, így az említetteket a szakemberek nem sorolják a problémák közé.

A probléma mindig az emberből indul ki

– emelte ki a természetvédelmi őr. A gazdálkodási tevékenység, amely jelen van Magyarország szinte valamennyi területén, a rétisasokat is veszélyezteti, ezért is szükséges az, hogy egyeztessenek minden esetben a gazdálkodóval, felhívva a figyelmét a költőhelyekre, fészkekre. A hatóság bevonásával pedig meghatározásra kelhetnek a korlátozások, amelyek a környékre vonatkozhatnak – ismertette.

A most felfedezett fészek 100 méter sugarú körében – állandó jelleggel – tilos lesz a favágás, amivel gyakorlatilag garantálni tudják azt, hogy egy körülbelül 3 hektáros erdőterület hosszú távon fenn tudjon maradni. Költési időszakban pedig egy 400 méter sugarú körben minden munkavégzést megtiltanak.