Varga Mihály szerint le kell számolni azzal, hogy az olcsó munkaerőn alapuló versenyképesség tartós lehet, ebből a korszakból egyre inkább "kifelé futunk". Afelé kell elmozdulni, hogy Magyarország minél inkább be tudjon kapcsolódni a kis- és közepes szériájú, igényesebb termékek gyártásába, mert ennek van Kárpát-medencei szempontból is jövője.

Kitért a gyors váltás képességének fontosságára is, amire ugyanis ma még esetleg szükség van a piacon, arra akár már fél-egy év múlva, nem biztos, hogy szintén szükség lesz. A tárcavezető szerint kezdenek kifutni abból a korszakból is, hogy a Németországban már "levetett "gyártástechnológiák jelennek meg Közép-Európában. Ma már be tudják szerezni a Németországban, Ausztriában alkalmazott legújabb technológiákat, eszközöket, de még az egy adott munkaerőre, gyártási órára jutó árbevétel területén lemaradás van.

A feladat az, hogy azt a hatékonyságot is elérjék, mint Németországban, ehhez el kell mozdulni a robotizáció irányába

- mutatott rá a miniszter, hozzátéve: meg kell találni azokat az eszközöket és lehetőségeket, amelyekkel munkaerőt lehet kiváltani. A felszabaduló munkaerő el tud helyezkedni a programozás, a gyártáslogisztika, a minőség-ellenőrzés területén - jegyezte meg Varga Mihály.

Emellett oda érdemes a versenyképességet koncentrálni, ahol új technológiák vannak, és ahol másnak még nincs jelentős versenyelőnye. Példaként említette az elektromos, önvezető autókat, de látott lehetőséget a zöld gazdaságban, a nap- és szélenergia, a geotermikus energia területén, illetve az "ezüst gazdaságban". Utóbbiról kiemelte:

Európa öregedése nem csak azzal jár, hogy az idősek tovább élnek, hanem azzal is, hogy új igények jelennek meg többek között az idősgondozás, az egészségügy területén.

Varga Mihály beszámolt arról is, hogy Magyarországon 2016 óta működik a nemzeti versenyképességi tanács, amely a kormány elé kerülő javaslatokat hivatott előkészíteni.

Az első másfél évben a vállalati versenyképesség és az üzleti környezet javítására koncentráltak, illetve rendbe hozták az államháztartást, az államadósság mértéke csökken, 3,4 százalékos a munkanélküliség a korábbi 12 százalékkal szemben. Ezek az előfeltételei voltak egy ütőképes versenyképességi program megkezdésének - mutatott rá a miniszter. Kitért arra az öt évre szóló kormányzati programra, amely az adózás, a foglalkoztatás, a közszféra, az egészségügy és oktatás területén, illetve a vállalati környezet további javítása érdekében rögzít célokat.

Varga Mihály a magyar kormány küldetésének nevezte a Kárpát-medencében, hogy a határon túli magyarokat bekapcsolják a gazdasági vérkeringésbe, szerinte a jelenleginél jobban ki lehetne használni a testvérvárosi kapcsolatokat is.

A pénzügyminiszter a beszélgetésen

új magyar brandek felépítését szorgalmazta, mint mondta, ezekhez az új magyar brandekhez lehet ezután beszállítóként versenyképes magyar technológiákat rendelni.

Bacsa György, a MOL csoport üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója egyetértett azzal, hogy ne az olcsó munkaerőre alapuló bérgyártást preferálják, és szintén fontosnak tartotta a robotizációt, ezek a robotok egyre inkább kiváltják az olcsó munkaerőt.

Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos választmányának elnöke azt mondta: Erdély versenyképességének megalapozása helyben indult el, és Budapest támogatásával valósulhat meg. Hozzátette: a külhoni gazdaságfejlesztést célzó Mikó Imre-terv elkészülte is jelzi, milyen mélyről kellett elindulni a térség fejlesztésekor. Kitért arra, hogy

az infrastruktúra, a vasút-közúti szállítás területén jelentős hiányosságok vannak. Problémaként említette a munkaerő-hiányt, ami Romániában súlyos válsághelyzetet idézett elő.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági teljesítmény és a növekedés jelenleg Székelyföldön a román átlag alatt van. A foglalkoztatottság is elmarad az országos átlagtól. Húzóágazatok alig vannak jelen a térségben, a kutatás-fejlesztés területén szintén jelentős a lemaradás. A nagyvállalatok alulreprezentáltak, romlanak a demográfiai mutatók is - sorolta a problémákat. Pozitívumként említette, hogy a turizmus erőteljes fejlődést mutat, bár a magyar vendégek száma mostanában csökkenő tendenciát jelez, és a székelyek vállalkozókedve kiemelkedő.