Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Lottószelvényt tölt ki egy nő a Szerencsejáték Zrt. Csalogány utcai lottózójában Budapesten 2019. március 22-én. Minden idők harmadik legnagyobb nyereménye, 3,414 milliárd forint a tét az Ötöslottó hétvégi sorsolásán.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Elvitték az ötös lottó főnyereményét

Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4,171 milliárd forinttal gazdagodott - közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton.

A nyerőszámok: 14, 21, 53, 60, 90.

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot.

A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat.

A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte.

Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki.

Magyarország "legszerencsésebb nyaralótelepe" 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát.

A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: "nyer-telek".

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×