Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Hallgatók írásbeli vizsgán a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) 2019. január 9-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Többen jelentkeztek felvételire, mint tavaly

Összesen 112 034-en nyújtottak be jelentkezést a 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban, ez a tavalyi hasonló érték 104 százaléka - közölte Horváth Zita, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.

Alapképzésre 77 211, mesterképzésre 17 893, osztatlan képzésre 12 ezer, felsőoktatási szakképzésre 4930 diák jelentkezett.

Állami ösztöndíjas képzést 97 312-en, önköltségest 14 722-en választottak.

A felvételizők összesen 301 536 helyet jelöltek meg, egy diák átlagosan 2,7-et a lehetséges hatból.

A legnépszerűbb képzési terület a gazdaságtudományi

- mondta Horváth Zita. Ezt csaknem 19 százalék választotta.

A legnépszerűbb intézmény több szempontból is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amelyet csaknem 14 ezren jelöltek meg első helyen.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke kiemelte, hogy a jelentkezők átlagéletkora 24 év, vagyis lényegesen magasabb, mint az érettségizőké. A legidősebb felvételiző 78 éves - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×