eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Trócsányi László igazságügyi miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mécsest helyez el a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen a Terror Háza Múzeumnál 2019. február 25-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Trócsányi László: a kommunizmust az áldozatok szenvedéséből építették

A kommunizmus bűneit hangsúlyozták a megemlékezők hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Országszerte megemlékezéseket tartottak, a budapesti Terror Háza Múzeumnál egész nap rendhagyó történelemórákkal, gyertyagyújtással emlékeztek. Schmidt Mária, a Terror Háza múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a kommunista diktatúra a döntés szabadságától fosztotta meg az embereket. Ellenzéki pártok is kifejtették álláspontjukat.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

A központi megemlékezések helyszínén, a Terror Háza Múzeumnál az intézmény és a Fidelitas közös megemlékezésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta:

a kommunizmus civilizációs zsákutca volt.

Kiemelte, hogy egy tömeggyilkos diktatúra áldozatai előtt tisztelegnek a kommunizmus soha meg nem torolt bűncselekményeinek egyik helyszínén.

A központi megemlékezésen Trócsányi László igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: a kommunizmust nem jól hangzó szózatokból építették fel, hanem az áldozatok szenvedéséből. Azt mondta, pontos számokat nem tudnak, "hiszen a rémtettek egy részére még mindig nem derült fény", de a rendszertől szenvedők nagyságrendjére lehet következtetni. Közölte, hogy 1945-től 1988-ig a halálbüntetések mintegy háromnegyedét politikai okokból szabták ki: több mint 900 embert végeztek ki a torz jogrendszer felhasználásával.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében kijelentette: elkeserítő, reménytelennek tűnő állapot, hogy halottak és szabadságuktól megfosztottak millióinak, megalázottak és megszomorítottak százmillióinak dokumentált sorstörténete ellenére ma is léteznek kommunista gyökerű pártok Európában, sőt a törvények által igazolt résztvevői az európai uniós közéletnek, egyebek mellett Franciaországban, Hollandiában és Svédországban.

Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője a Gyorskocsi utcai börtön előtt mondott beszédében kijelentette: ideje, hogy politikai pártállástól függetlenül ki tudjuk mondani, a kommunizmus közös magyar tragédiánk volt. Alig van olyan magyar család, amelyet ne sújtott volna valamilyen formában a kommunizmus - hangsúlyozta a KDNP kerületi szervezete és a KDNP fővárosi választmánya által szervezett megemlékezésen. Úgy fogalmazott:

"a magyar nemzet megtanulta, hogy a téboly fertőz, és ha nem vigyázunk, új téboly fogan".

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Pócspetriben azt mondta: a kommunizmus és a bolsevisták az anyagi javak mellett a lelkünket, a hitünket, a kultúránkat és az egyházunkat akarták elvenni, azaz a lényegünket akarták megsemmisíteni. Az ünnepség előtt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét az 1948-as kommunista megtorlást elszenvedő pócspetri áldozatokra emlékezve a szabolcsi község római katolikus templomában.

Szegeden Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: bűnözők voltak azok, akik a kommunizmus ideológiájának, Marx tanainak felhasználásával a hatalmat megszerezték és megtartották. Azt mondta, "nekünk nem az izmusokat kell keresnünk, és nem a kommunistákat kell rehabilitálnunk, vannak alapértékeink: a család, a keresztény hit és a nemzet, amely évszázadokon keresztül megőrzött bennünket itt a Kárpát-medencében". Hozzátette: "nem akarjuk lecserélni a családot a migrációra, a hitet a fogyasztásra és a világnézeti semlegességre, a nemzetet a multikulturalizmusra".

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Dombóváron azt hangsúlyozta: a kommunizmus világszerte százmillió halálos áldozatot követelt, Közép-Európában pedig több mint egymilliót. Az államtitkár azt mondta, mi magyarok olyan erős országot építünk, amely biztos támaszt nyújt a magyar családoknak, és külhoni nemzettársainkkal összefogva közösen építjük nemzetünk jelenét és jövőjét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy "ma más formában, de továbbra is vannak erők, akikkel szemben meg kell védeni hazánkat, keresztény értékrendünket, családjainkat, gyermekeinket".

Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára - a minisztérium közleménye szerint - Kecskeméten arról beszélt: a magyar kormány az ellátások rendezésével a kabinet régi kötelezettségének tett eleget azokkal szemben, akik akár a náci, akár a kommunista diktatúrában politikai nézetük, faji, vallási hovatartozásuk miatt, vagy az 1956-os forradalomban vállalt helytállásukért üldöztetést voltak kénytelenek elszenvedni, személyes szabadságukat korlátozták.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: meggyőződésük, hogy egyedül a kereszténydemokrácia az, ami hatékonyan biztosíthatja a szabadságot, az egyén méltóságát és a közösség érdekét egyszerre. "Nem hagyhatjuk, hogy a világtörténelem egyik legkártékonyabb, istentagadó "vörös eszméje" - akárcsak a hasonlóan embertelen kirekesztő és antiszemita nácizmus - újra a hatalom közelébe kerülhessen" - szögezte le a KNDP.

A Jobbik sajtótájékoztatóján Bencsik János, a párt budapesti elnöke azt szorgalmazta, hogy katonai temetőbe helyezzék át a budapesti Szabadság téren álló szovjet katonai emlékművet. Felidézte: a rendszerre két alkalommal - 1945-ben és 1947-ben - is nemet mondtak az urnáknál, majd 1956-ban az utcákon a magyarok.

A Magyar Liberális Párt az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: "vállalnunk kell a felelősséget és a szembenézést nemzetünk korábbi rossz döntéseiért is, ezzel tudunk méltóképpen megemlékezni az áldozatokról". "A kommunista diktatúra áldozatainak emléke egyúttal megköveteli tőlünk, hogy megalkuvás nélkül küzdjünk minden politikai szélsőséggel szemben a demokratikus magyar köztársaság eszményeiért" - tették hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Nyolc kategóriában összesen tizenhat díjat adnak át a februári filmfesztiválon. Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke az InfoRádióban elmondta: ismét versenyfesztivál lesz a Magyar Filmszemle, melyen szakmai különdíjak is gazdára találnak, továbbá az információs és panoráma szekcióban olyan alkotásokat is levetítenek, melyek rendezői nem kívánnak benevezni a versenybe, de a szakma véleményére kíváncsiak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 24. 17:15
×
×
×
×