Az országgyűlési választások éjszakáján, 1990-ben
Budapest "olyan kihalt volt, mint talán január 1-jén éjszaka. Teljesen.
A létező legnagyobb csönd volt. Úgy hozta a sorsom, hogy éltem meg Nyugat-Európában választásokat. Ott karnevál van" - mondta el Tölgyessy Péter alkotmányjogász, politológus, volt országgyűlési képviselő az Eötvös Csoport rendezvényén, mint mondta, másutt ezeket az ünnepségeket, a "felhajtást" a labdarúgó-világbajnokság döntőjén látottakhoz lehet hasonlítani. "Budapest: mint a sír."
"Azt lehetett érezni, hogy
az emberek alapvetően azt gondolják, a Kádár-rendszer jó, a Kádár-rendszerben lehet élni, és ebből az egész felfordulásból micsoda baj lehet.
A személyes akaratot, hitet nagyon kevesen tették fel erre a változásra, legfeljebb egy-két tízezer ember.A többi országban több százezren, néha több millióan
- emlékezett vissza Tölgyessy Péter.
Az egykori parlamenti képviselő úgy látja, a sajtó, a nyilvánosság szerkezete nagyon korán átalakult.
"Szépen, lassan, fokozatosan, 1963-tól 1988-ra alapvetően már egy más szerkezetű sajtó alakult ki, más nyelvet beszélt, mások voltak az impulzusok. Furcsa sajtó volt ez, egy megalkuvó, cinikus viszonya volt a hatalomhoz. A pártállami vezetőknek könyörtelenül alákérdezett, hősként mutatta be őket a közvélemény előtt, nem mert kötözködni, de azért állandóan megmutatta a különállását. (...) Ha úgy tetszik, egy hetedik párt volt, saját akarattal, saját mozgással. Lényegileg a véleményformálás, a nyomtatott és elektronikus sajtó nagyon koncentrált volt,
ha volt valami fontos politikai műsor, azt ötmillióan nézték.
Ma ez felfoghatatlan" - idézte fel a politológus.
