eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Tölgyessy Péter: újra hatalom által egybetartott ország lett Magyarország

A korrupció elleni uniós és nemzeti erőfeszítések fontosságát hangsúlyozták a felszólalók a Transparency International Magyarország nemzetközi konferenciáján.

Uniós szinten jelentős lépésekre lenne szükség a korrupció ellen, hiszen miközben az EU éves költségvetése mintegy 150 milliárd euró, 2015-ben a szabálytalanul felhasznált források 3,2 milliárdot tettek ki, az elcsalt pénzek összege 640 millió euró volt – mondta Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a civil szervezet témában rendezett konferenciáján megismételte, kutatásuk szerint Magyarországon átlagosan 25 százalékkal túlárazottak az uniós projektek, de

van példa hatszoros szorzóra is.

2008 és 2016 között az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF 28 esetben javasolta, hogy a magyar igazságszolgáltatás indítson eljárást, ezek közül mindössze öt esetben történt vádemelés, és egy jogerős ítélet született. A hazai hatóságoknak bőven lenne tennivalójuk, de nem túl hatékonyak a korrupció üldözése terén – emelte ki az ügyvezető igazgató.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője emlékeztetett arra, hogy a Világgazdasági Fórum elemzése szerint Magyarországon az üzleti tevékenység szempontjából a korrupció a második legproblematikusabb tényező.

Az elemzések, jelentések azt mutatják, hogy a korrupcióval szembeni fellépés hatékonyságát javítani kell – hangsúlyozta.

Laura Codruta Kövesi, Románia korrupció elleni nemzeti igazgatóságának vezető főügyésze arról beszélt, a hatóság 2006-os megalakulása óta majdnem négyszeresére nőtt a korrupció miatt bíróság elé állított emberek, s 155-ről több mint ötszörösére, 870-re az elítéltek száma.

Miniszterelnök, kormányfő-helyettes, miniszterek, helyi vezetők ellen indult eljárás

és többeket el is marasztalt a bíróság Romániában

Giovanni Kessler, az OLAF vezetője a jelenleg tapasztalható két legaggasztóbb trendről beszélt, az egyik a korrupció nemzeteken átívelő jellege – példaként a magyar metróberuházást hozta –, hiszen szinte csak a szerencsén múlik az ügy feltárása, a másik jelenség, amikor a korrupció szervesen kapcsolódik a kormányzáshoz, ahhoz, ahogy az országot irányítják – ez utóbbi hosszabb távon fenntarthatatlan, az érintett párt bukásához vezet, példaként a 90-es évek Olaszországát hozta.

„A kormányzat átláthatóságának kérdése, az, hogy nincs független, a költségvetést ellenőrző testület bizonyos szempontból probléma Magyarországon is” – fejtette ki.

Az OLAF vezetője beszélt arról is, megérkezésekor látta az Állítsuk meg Brüsszelt plakátokat. Erre azt mondta, Európa nem Brüsszel, nem megállítani kell az EU-t, például a korrupció elleni küzdelemben, éppen ellenkezőleg több és erősebb Európai Unióra van szükség például a közös európai ügyészség felállításával.

Tölgyesy Péter alkotmányjogász, politikai elemző a magyar történelem több évszázadát elemezve jutott el a jelenlegi állapotokig, amikor

az ügyesség és a szabálykerülés a siker titka, nem a teljesítmény.

„A nyugati úton nem lesz magyar siker, más modellt kell keresni, ez pedig az, hogy állam fog tenni igazságot, és az állam mozgatja a gazdaságot. A Fidesz-rendszer nagyrészt erre épül. Hatalmas arányban megnőnek az állam manipulációs lehetőségei gazdaságban, médiában, mindenütt. Újra hatalom által egybetartott ország lett Magyarország azzal, hogy megint felismerhetetlen, hogy mi a jó és mi a rossz. Ez egy drámai kelet-európai dolog” - fejtette ki.

Tölgyesy Péter hozzátette, mindeközben a kis, állampolgári korrupcióval szemben a rendszer nagyon hatékonyan lép fel, azt szereti, ha ő tesz valakit gazdaggá, azt viszont nem szereti, hogy valaki autonóm módon befolyást szerezzen, sumákoljon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×