Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Járművek várakoznak 2018. január 6-án az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pont közelében, ahol a megnövekedett forgalom miatt hat kilométeres torlódás alakult ki.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Kiderült, miért nem lehet autóval bejutni Budapestre

Száz százalék feletti a kapacitás a bevezető utakon, ezért baleset vagy felújítás nélkül is állandósultak a torlódások a főváros környékén.

Egyre több fővárosi költözik az agglomerációba, főként mert olcsóbbak az ingatlanok, mint a fővárosban. Persze a kiköltözésnek is vannak árnyoldalai: hiába olcsóbbak az ingatlanok, ha szinte lehetetlen bejutni a munkahelyre, vagy elvinni a gyereket az iskolába a nagy dugók miatt.

A fővárosba a Lechner Ödön Tudásközpont 2017-es írása szerint több mint 200 településről járnak be ingázók dolgozni, rengetegen ülnek például autóba - derül ki a Pénzcentrum összeállításából, amelyben azt vizsgálták, hogyan érdemes a főváros környékéről munkába járni. Az agglomerációból több százezren járnak be dolgozni Budapestre, az emberek jelentős része autóval, ami értelemszerűen dugókat eredményez. A Magyar Közút szerint

a robbanásszerű lakosságnövekedést az infrastruktúra nem tudta követni,

így felújítások vagy balesetek nélkül is rendszeresek a torlódások, ami a korlátozással járó munkavégzések megvalósítását is nehezíti.

A legtöbben reggel 6 és 8 óra között, koncentráltan indulnak el, de a közútkezelő szerint nehéz kiemelni, hogy mely szakaszokon nehéz a bejutás, mivel gyakorlatilag nincs olyan út, ahol a csúcsidőszakokban ne lenne valamilyen mértékű torlódás.

Sok útszakasz 100 százalék feletti kapacitással működik egyes időszakokban,

még akkor is, ha nincs baleset vagy munkavégzés.

Budapest környékén jelenleg két olyan fejlesztési munka zajlik, amelyek nagyobb torlódással járnak. Az egyik az M0 déli szektorán található hidak felújítása és a pálya fejlesztése, illetve az M2-es autóút bővítése.

Az M0-s autóút déli szektorában a közútkezelő adatai szerint 2013-ban még átlagosan 67 ezer jármű közlekedett naponta, addig a felújítás kezdete előtti hónapban már csaknem napi 120 ezer autó járt arra.

Pest megyében az autópályák átlagos forgalma napi 40 ezer, az autóutaké 62 ezer, az elsőrendű főutaké 14 ezer, a másodrendű főutaké 10 ezer, és még a mellékutaké is közel 4000 egységjármű a 2017-es forgalomszámlálási adatok alapján. A 2018-as előzetes adatok szerint ez a szám akár kétszámjegyű százalékos növekedést is mutathat. Például az M3-as bevezető szakaszán 2018 utolsó negyedévében több mint 10 százalékkal nőtt a forgalom a 2017-es év azonos időszakához képest - írta a közútkezelő.

Címlapról ajánljuk
Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Tüzet nyitottak a francia katonák, Putyin megállapodott a világ legnépesebb országával - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Tüzet nyitottak a francia katonák, Putyin megállapodott a világ legnépesebb országával - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Drónokat észleltek csütörtök este a normandiai Brest kikötőjében található Ile Longue nevű katonai bázis felett, amely a francia nukleáris ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáróknak ad otthont, a francia tengerészgyalogosok tüzet nyitottak a drónokra. Vlagyimir Putyin orosz elnök indiai látogatásán egy 70 pontos javaslatot fogadtak el Narendra Modi miniszterelnökkel. Az Egyesült Államok újra érvényesíteni kívánja dominanciáját a nyugati féltekén, erősíti katonai jelenlétét az indo–csendes-óceáni térségben, és felülvizsgálhatja Európához fűződő viszonyát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×