Nagy mélységekből érkezve óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt 10-15 évben a magyar gasztronómia - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakértő.
Szerinte
az elmúlt 3-5 évben ez a "forradalom" eljutott a mostani a fokozatra, amibe nyugati hatásra jelentős szerepet játszottak a tévés főzőműsorok és a nagy számú szakácskönyv.
"Hogy a gasztronómia divat lett, az már a válság előtt így volt, de épp a válság idejében ugrott meg az emberek igényszintje ezen a területen" - fejtegette Zsidai, aki szerint mivel a pénzügyi források beszűkültek, innovációra volt szükség ahhoz, hogy a minőség megjelenjen a gasztroforradalomban.
A szakember úgy fogalmazott, ma már a "régiek" is tudják, hogy működik ez az újfajta gasztronómiai világ, hiába tagadták korábban.
A gasztroforradalom összetevői között említette Zsidai a megfelelő alapanyagokat és az étterem-működtetési etikát, amelynek - mint hangsúlyozta -, nem szabad csak Budapest szűk elitjében terjednie.
A turizmusról szólva a gasztronómiai szakember elmondta, fontos lépések történtek a hazai gasztronómia fejlődési pályára állítása érdekében azzal, hogy
az áfarendezés - vagyis az ételekre vonatkozó áfa 9 százalékra csökkentése - megtörtént. "Még így is hátrányban vagyunk a versenytársainkhoz képest, ugyanis például 27 százalékos a bor áfája."
Ha szerinte magasabbak az adóink és alacsonyabb az árbevételünk, és például az energiaköltségeink is magasabbak, mint Ausztriában, a munkabér dönti el a különbséget, amit közben növelni igyekszik Magyarország; következtetése szerint tehát
a költségeket kellene csökkenteni a szektorban, az adókkal lehetne kiegyenlíteni a versenyt Ausztriával.
Zsidai Zoltán Roy pozitív folyamatnak nevezte, hogy a vidéki turizmusba most rengeteg pénz áramlik, és ma már a világ számos pontján tudják, hol van Budapest, ami korábban nem így volt. Úgy véli,
a konferencia- és a kulturális turista több GDP-t termel, mint 15 brit buliturista,
akik szintén egy szegmens, akikre szükség van, de muszáj, hogy "ne legyünk féllábúak", mert
a legfelső szegmensben kisebb lélekszámemeléssel sokkal nagyobb GDP-emelkedést lehet elérni.