Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitó beszédében úgy fogalmazott: a fenntarthatóság a nemzet és az egész emberiség sorsát meghatározó kérdés, hiszen már a mai életminőség is elmarad a lehetségestől, és a jövő nemzedékek számára kevesebb erőforrást tud az emberiség örökül hagyni. Az ember olyan módon avatkozik be a Föld éghajlati rendszerébe és bioszférájának működésébe, aminek következményeivel nincsen tisztában – tette hozzá Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke szerint elismerésre méltó, hogy a tanács létrehozása, majd működtetése körül parlamenti ciklusokon átívelő, a hagyományos kormánypárti-ellenzéki kettősségen felülemelkedő egyetértés jött létre és maradt meg. "Ha úgy tetszik valódi nemzeti konszenzus, ami a magyar politikában és közéletben igazán ritka kincs" - fogalmazott.

Hozzátette: a tanács tíz éves történetében a közös alapok és a konszenzus megtalálására irányuló szándék soha nem halványult el.Ez köszönhető annak is - folytatta - hogy a tanácsban a parlament és a pártok képviselőit "számszerűleg is jelentékenyen meghaladó mértékben" vannak jelen a társadalom különböző szegmensének reprezentánsai, az egyesületektől az önkormányzatokon a felsőoktatási, kutatási szférán, a kamarákon és szakszervezeteken át egészen az egyházakig.

Kövér László elengedhetetlennek nevezte, hogy legyen egy olyan nemzeti intézmény, ami napirendre tűzi a nemzeti erőforrások helyzetének értékelését, gondoskodik a fenntarthatóság sajátos szempontrendszerének megjelenítéséről, és a rövidtávú mérlegelések mellett elvégzi a hosszú távú hatások elemzését is.

Szili Katalin, a tanács alapító elnöke ünnepi beszédében azt a folyamatot tekintette át, ahogy a nemzetközi döntéshozók és párhuzamosan a magyar vezetők felismerték a fenntartható fejlődés megteremtésének fontosságát. Javaslatot tett arra, hogy alapítsanak díjat, a tanács egykori társelnöke Láng István akadémikus emlékére, kitüntetve azokat, akik a fenntartható fejlődés képviseletében példát mutatnak.

Áder János: a klímaváltozás nem csak veszély, lehetőség is

Az ünnepi ülésen Áder János köztársasági elnök előadást tartott. Mint mondta, a gazdasági növekedés és fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak, a klímaváltozás nem csak veszély, egyúttal lehetőség is.

Az államfő - összhangban a témában készült nemzetközi jelentéssel - egy új közgazdasági modell megalkotását szorgalmazta, amelyben a természeti tőke, a tiszta víz, a tisztább levegő és a biodiverzivitás gazdasági, társadalmi és egészségügyi előnyeit egyaránt figyelembe kell venni, illetve a természeti tőke felélésének negatív következményeit is be kell számítani.

Ha tétlenül nézik a biodiverzivitás hanyatlását, akkor az elkövetkező évtizedek élelmiszer-termelésének feltételeit lehetetlenítik el - figyelmeztetett Áder János. Hangsúlyozta: ha tovább szennyezik a levegőt, akkor még többen halnak meg légúti betegségekben.

Ha tovább szennyezik a vizeket, nem lesz elegendő tiszta víz sem a lakosság ellátására, sem mezőgazdasági művelésre, sem ipari tevékenységre - tette hozzá. Rámutatott: a fejlődő országokban a kórházi ágyak 50 százalékán olyanokat ápolnak, akik a szennyezett víz okozta betegségek miatt kerültek oda, és naponta 10 ezer 5 év alatti gyermek hal meg szennyezett víz által terjesztett betegségek következtében.

A köztársasági elnök szerint

véget kell vetni a "kitermeljük, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk" kultúrájának.

Át kell térni a körforgásos gazdaságra, ahol a hulladék már nem szemét, hanem nyersanyag. Példaként említette az e-hulladék hasznosítását és újrahasznosítását.

Kitért arra is, hogy jelentősen nő a Föld népessége, tovább folytatódik az urbanizáció, 2050-re a Föld lakóinak 75 százaléka városlakó lesz, és ehhez megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani. Az előttünk álló évben számítások szerint 90 billió dollár értékű infrastruktúrát kell megépíteni, és az a kérdés, hogy ezt a hagyományos technikával építjük meg, vagy fenntartható módon, esélyt adva magunknak a "túlélésre" valósítják meg a beruházásokat - mondta.

A köztársasági elnök idézve a jelentést rámutatott: ha a kívánt fenntarthatósági fordulatot a következő években, 2030-ig megvalósítanák, akkor az stabilabb gazdasági növekedést eredményezne, és jelentős forrásátcsoportosítás lehetőségével járna. A fosszilis energiahordozók támogatásának megszüntetéséből felszabaduló összegeket fontos közösségi célokra lehetne fordítani - emelte ki. Kitért arra, hogy új munkahelyek jöhetnének létre, nőne a női munkavállalók száma, és kevesebben halnának meg légúti betegségekben. Az államfő szavai szerint a fordulat bár elkezdődött, de nem elég gyors és az idő vészesen fogy.

Áder János öt cselekvési területet mutatott be,

elsőként arról beszélt, hogy tisztítani kellene az energiarendszereket, csökkenteni kellene a fosszilis energiahordozók támogatását, a széndioxid kibocsátást. Szólt az intelligens városfejlesztés jegyében a tömeg- és nem motorizált közlekedési hálózat fejlesztéséről. Felvetette, hogy szükség van az e-járművek számának növelésére. Harmadikként említette a fenntartható földhasználatot, azon belül az esőerdők megvédését, a leromlott talajok javítását, a korszerű művelési technológiák meghonosítását. Kitért a hatékony vízgazdálkodás fontosságára, a lakossági vízhálózat fejlesztésére. Emlékeztetett arra az adatra, miszerint a fejlődő országokban a szennyezett víz 90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza folyókba, tengerekbe.

Az államfő több pozitív magyarországi fejlesztést is megemlített előadásában, többi között a klímavédő takarmányt, amely csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását, egyidejűleg pedig a tej és hús minősége is javul. Kitért a Hollandiában közelmúltban magyar találmányként üzembe állított bio-szennyvíztisztítóra is, amely a héten innovációs nagydíjban is részesült.

Áder János az elkövetkező tíz esztendő teendőivel összefüggésben az Országgyűléshez, a kormányhoz és az egyetemekhez, az MTA-hoz intézett kérdéseket.

Az Országgyűléstől többi között választ vár arra, hogy a törvényalkotásban milyen módon érvényesíthetők a jövőben a fenntarthatósági fejlődés szempontjai, mit jelent az ezeket támogató költségvetés megalkotása. Készít-e a kormány fenntartható fejlődési stratégiát, és kialakítja-e a körforgásos gazdaság intézményi, jogszabályi, pénzügyi feltételeit. Az egyetemektől és az akadémiától választ vár arra, hogy sikerül-e felgyorsítani azokat a kutatásokat, amelyek segítik a felkészülést a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaira, illetve az egyetemi oktatásba beépülnek-e a fenntartható fejlődés integrált szempontjai.

"Felkészülünk, vagy tétlenül várunk, alkalmazkodunk, vagy sodródunk? A megelőzés, a nagyobb baj elkerülése érdekében időben döntéseket hozunk, vagy a döntéseket elodázzuk? - tette fel a kérdést a köztársasági elnök. Az államfő végül Barack Obama korábbi amerikai elnököt idézve azt mondta: "mi vagyunk az első generáció, amelyik a klímaváltozás hatásait már érzi, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik tehet még ellene".