Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A Széchenyi lánchíd 2017. augusztus 23-án. Százhetvenöt éve, 1842. augusztus 24-én helyezte el József nádor a pest-budai Lánchíd alapkövét.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Várják az ajánlatokat a főváros egyik legnagyobb felújítására

Megjelent a Lánchíd, a Váralagút és a Széchenyi István tér alatti villamos-, közúti aluljáró kivitelezésének ajánlattételi felhívása, a kivitelezés egy év múlva kezdődhet el. 

Az ajánlati felhívás alapján a közbeszerzési eljárás lezárása után a tervek szerint a tényleges kivitelezési munka 2019 őszén kezdődhet el és 24 hónappal később fejeződhet be.

A Lánchídon és a Váralagútban gyalogosan 24 hónapig, járművel 18 hónapon át nem lehet majd közlekedni.

A Budapesti Közlekedési Központ közleménye szerint a Lánchíd felújítása során újjáépítik a közúti pályalemezt, a megmaradó acélszerkezeteket kijavítják és korrózióvédelemmel látják el, restaurálják a korlátokat, a kőoroszlánokat, a kőcímereket, a kőfeliratok és a kőfelületeket. A gyalogosjárdák körülbelül 80 centiméterrel szélesebbek lesznek a mostaninál, ehhez igazodni fognak a mederpillérek körüli erkélyek, a hídfők és a kőoroszlánok talapzatai. Megújulnak a dilatációk, a lehorgonyzókamrák és a hajózási jelzések, átépítik, szélesítik a hídfőkben lévő gyalogos-aluljárókat. A hídon új, gazdaságos és környezetbarát LED-technológiás közvilágítás épül ki, a díszvilágítás képes lesz egyedi színek megjelenítésére nemzeti vagy fővárosi ünnepek alkalmával. Felújítják a pesti rakparton lévő zászlótartó bástyákat is, emellett gyalogos-átkelőhely létesül a pesti hídfő északi és déli járdája között.

A Lánchíd pesti hídfője alatti villamos- és közúti aluljáróban a megerősített falazatokra új födém épül, a támfalak magassága a dunai árvízszinthez igazodik, valamint megújul a Széchenyi téri és az Eötvös téri villamosmegálló is.

A Váralagút felújítása során részlegesen visszabontják a mozaikburkolatot és az új, teherbíró vasbeton falazat megépítése után új mozaikburkolat épül, új ventilátoros légcserélési rendszert építenek ki, a közvilágítás LED-technológiás lesz. Átépítik a pályaszerkezetet is, mivel módosul a "forgalmi űrszelvény": a teljes szélessége 9,5 méter lesz, amely magában foglalja a 1,5 méter széles járdát és mindkét irányban a kerékpársávot is.

A beruházáshoz kapcsolódóan megkezdődhet a Clark Ádám tér, a Széchenyi István tér és a József Attila utca felújítása, továbbá a Vigadó térnél kialakítandó, az alsó rakpartot lefedő, közösségi térként funkcionáló terasz megvalósításához szükséges koncepcióalkotás is.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×