A Magyar Idők értesülése szerint már idén tárgyalhatnak a bérek további felzárkóztatásáról az állami cégeknél a munkavállalói képviseletek. A korábban megkötött, 2019-ig szóló bérmegállapodás szerint az érintett társaságoknál jövőre átlagosan 5 százalékos béremelést kapnak a dolgozók, ehhez szeretne egy újabb hosszú távú megállapodást a Munkástanácsok Országos Szövetsége.

A Népszava cikke szerint egészségügyi államosításról is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök Kötcsén. A lap úgy tudja: a kormányfő visszavenné a diagnosztikai ellátásokat a magánszolgáltatóktól, bár a cikk megjegyzi: ez demokratikus, piaci eszközökkel nem látszik reálisnak. Ma Magyarországon a laborszolgáltatások 10, a képalkotó diagnosztikai eljárások 15 százalékát végzik magáncégek.

A Világazdaság összeállításából kiderül: az utazások mellett már az utasbiztosításokban is teret nyert a last minute kötés. A társaságoknál egyre népszerűbbek az online köthető, a megkötés napjától érvényes biztosítások – bár többüknél ehhez még Magyarországon kell tartózkodniuk az érintetteknek.

A Portfolio Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével készített interjút, aki szerint a BMW beruházásának köszönhetően néhány évtized alatt akár 50 ezer fővel is nőhet a város lakossága, ami már az ingatlanpiacon is jól látszik. Azt ugyan még nem tudni, mikor kezdhet termelni az autógyár, de a városvezető szerint 2019-ben átadják számukra az egybefüggő földterületet. Papp László hozzátette: az ehhez szükséges 44 milliárd forintos hitel visszafizetésének pontos keretiről még tárgyalnak.

A Világgazdaság arról ír, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy konferencián bejelentette a mesterséges intelligencia-platform megalakulását. Ma Magyarországon a cégek csupán 15 százalékának van olyan irányítási rendszere, amely adatot generál a vállalaton belül, ám a miniszter szerint a piaci verseny hamar az elektronizálás felé indítja a vállalatokat. A kkv-k digitalizálódásában Palkovics László szerint a kormánynak és a szakmai szövetségnek is van feladata: előbbinek a finanszírozásban, utóbbinak a terület fontosságának hangsúlyozásában. A tárcavezető szerint nagyjából 10-15 ezer kkv-nak kellene forrást kapnia kutatás-fejlesztésre, amit részben adócsökkentéssel és direkt támogatásokkal oldanának meg.