A folyók mentén élő társadalmak leginkább mezőgazdasági céllal, víz- és energiaforrásként tekintenek a folyókra, ezért szinte minden földrész nagy és már kisebb folyamainál is láthatók káros hatások - mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók Programjának vezetője.

Egyrészt a folyók szennyezettsége szembeötlő, másrészt gazdasági hátrányok is származhatnak az elhanyagolt folyók miatt. Már most a világ GDP-jének 19 százaléka a vízbiztonságot tekintve magas vagy nagyon magas kockázatú vízgyűjtőkhöz köthető. Vagy túlzott a vízkitermelés, vagy nem jó állapotú a vízminőség, vagy olyan rossz állapotban vannak ezek a folyók, hogy nem tudják vélhetően már túl hosszú ideig biztosítani azokat a javakat, amelyeket jelenleg a lakosság használ - hívta fel a figyelmet a WWF munkatársa.

Magyarországi helyzet

Gruber Tamás szerint Magyarországon a folyók legfontosabb szolgáltatása az ivóvízellátás és az ivóvízbiztonság. Elmondta azt is, hogy Magyarországon sok olyan folyószakasz van, amely még rendelkezik ártérrel, hullámtérrel.

"Ezek az árterek azon kívül, hogy rendkívül gazdag állatvilágnak adnak otthont, elsősorban azért fontosak, mert az árhullámok, nagyobb vizek levezetése esetén a víz ezekben szétterülve hosszabb ideig tud megmaradni,

táplálja a felszín alatti vízkészleteket is, és így az aszályos, vízszegény időszakokban sokkal kevésbé válik kiszolgáltatottá az ártér, a hullámtér és a környezetében lévő terület is"

- hangsúlyozta a program vezetője.

Az árterek vízzel való ellátása vagy újra aktiválása - kapcsolatteremtés a folyó főágával - nagy potenciál Magyarországon, a Duna vízgyűjtőjén is, aminek nagyon fontos lenne minél nagyobb mértékben megteremteni a feltételeit - összegezett Gruber Tamás.