Az otthon nyugalma a júniusban megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint

a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Erre figyelemmel javasolta a kormány a magánélet védelméről szóló törvényt, amely kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák. A magánélet joga a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része.

A magánélet jogát csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával lehet korlátozni. E jog lényege, hogy az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg - rögzíti a jogszabály.

A magánélethez való jog védelmének részletes szabályait külön törvények, különösen a polgári törvénykönyv (Ptk.), a büntető törvénykönyv (Btk.) és az információs önrendelkezésről szóló törvény rendezik.

A közéleti szereplők magán- és családi életét, valamint otthonát a közéleti szereplőnek nem minősülő személyekkel azonos védelem illeti meg.

Azt is törvénybe foglalták, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődést biztosító magán- és családi életre, otthonra és kapcsolattartásra, ennek tiszteletben tartása pedig mindenkinek kötelessége.

A magánélet tiszteletben tartásához való jog célja különösen a névviselési jog, a személyes adatok, a magántitok, a képmás és hangfelvétel, a becsület és a jó hírnév védelme - rögzítik, hozzátéve: az interneten kizárólag magáncélból közölt személyes adat - a kötelező adatkezelés eseteit kivéve - az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel.

A jogszabály deklarálja továbbá:

mindenkinek joga van arra, hogy családi életét mint a magánélet közegét fokozott védelem illesse meg.

A családi élet tiszteletben tartásához való jog az egyént és családtagját együtt is megilleti, és sérelmét jelenti különösen mások családi életének jogosulatlan megsértése, zavarása vagy jogosulatlan beavatkozás mások családi életébe.

Az otthon tiszteletben tartására vonatkozó joggal kapcsolatban azt írják elő, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát, ennek sérelmét pedig különösen mások otthonába való jogosulatlan behatolás vagy egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás jelenti. Akit ebben a jogában megsértenek, az birtokvédelmi, szomszédjogi, tulajdonvédelmi igényeket is érvényesíthet.

A kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog kimondja: a magánközlések, az élőszóban, telefonbeszélgetés, hagyományos vagy elektronikus levelezés során vagy egyéb kommunikációs eszközök segítségével átadott magánjellegű információk a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog védelme alá tartoznak.

Az egyént fokozott védelem illeti meg mind a zaklatás hagyományos, mind a zaklatás összes internetes formájával szemben.

A kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog kiterjed a magánkommunikáció bármely módon történő megfigyelésével szembeni védelemre is.

Akit a magánélethez való jogában megsértenek, követelheti a jogsértés bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a megelőző állapot helyreállítását, valamint azt is, hogy

a jogsértő adjon elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Emellett pedig sérelemdíj, valamint kártérítés is követelhető.

Módosul a Ptk. közéleti szereplő személyiségi jogának védelmére vonatkozó része, amely ezentúl úgy szól: a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.

Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.