Összesen 17 zárószavazást tart ma a Ház, a nyári rendkívüli ülésszak utolsó ülésnapján. Az első és talán legfontosabb ezek közül a 2019-es büdzséről szóló határozat.

A költségvetés-tervezet benyújtásakor Varga Mihály pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a dokumentum középpontjában a biztonságos növekedés áll.

"Ez azt jelenti, hogy továbbra is célunk az, hogy több munkahely legyen az országban, a családokat megerősítsük, a pénzügyi stabilitást megőrizzük, biztonságot teremtsünk, alacsony államháztartási hiányt és államadósságot érjünk el, és a gazdasági növekedés várható szintje négy százalék körül legyen"- mondta Varga Mihály.

Az előterjesztés legfontosabb mutatóit részletezve a politikus a következőket mondta:

"4,1 százalékos növekedéssel számol, 1,8%-os bruttó hazai termékarányos hiánnyal, és 2,7%-os inflációval. Folytatódik tehát az államadósság mérséklése"

- tette hozzá a pénzügyminiszter.

A dokumentummal azonban egyik ellenzéki frakció sem volt elégedett. Parlamenti vitájában Volner János, a Jobbik részéről a fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi folyamatok költségvetésének nevezte és úgy vélte, hogy nem tartalmaz valódi választ a gazdaság és társadalom kihívásaira, több fontos szerkezeti probléma esetében pedig csak tüneti kezelést jelent.

"Ilyenek például a magyar demográfia kérdései, rendkívül kevés gyerek születik Magyarországon, 5-600 ezer magyar ember külföldön dolgozik.

Nem változtat azon sem, hogy Magyarország függő gazdasági helyzetben van" - mondta Volner János.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője jövőellenesnek nevezte a javaslatot és úgy fogalmazott: a kormány egy virtuális valóságot épít, abban él és nem látja az érem másik oldalát.

"Persze, hát ha jól keres, akkor vigye a gyermekét alapítványi iskolába, fizetős iskolába, ha megbetegszik menjen a fizetős egészségügybe, akinek pedig nem jut, lebutítjuk az oktatási rendszert, lebutítjuk az iskolákat, kivéreztetjük az egészségügyi ellátótórendszert, amiben már se háziorvos, se rendes orvos nincsen" - hangsúlyozta Tóth Bertalan.

Az LMP-s Csárdi Antal úgy látta, hogy a költségvetés nem jelent megoldást az ország legnagyobb problémáira, Varjú László a DK részéről a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság és a toporgás büdzséjének nevezte a tervezetet, Burány Sándor pedig a Párbeszéd képviselőjeként egy igazságtalan ország költségvetésének.

A jövő évi büdzsé mellett azonban napirendre kerül ma a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről, valamint a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről benyújtott kormánypárti indítvány, továbbá a szabálysértési törvény átírása, amely megteremtené az életvitelszerű közterületi tartózkodás szankcionálási lehetőségeit.