A kutatáslegfontosabb megállapításai:

• Máratöbbségbe kerültek a társadalmon belül azok, akik az elmúlt pár évben fizettek hálapénzt orvosnak, vagy nővérnek.
• Amegkérdezettek fele személyesen, vagy közeli családtagján keresztül találkozott várólistával, és az érintettek több mintfelénekfizetnie kellett azért, hogy előbbre kerüljön a várólistán.
• A megkérdezettek és közeli családtagjuktöbb mint fele vett igénybe magánegészségügyi ellátástaz elmúlt pár évben, és őkátlagosan 133 ezer forintot költöttekaz elmúlt évben.
• A megkérdezettek több mint fele a kormányt nevezi meg felelősnek az egészségügy jelenlegi állapotáért.
• Tízből hat megkérdezetttovábbrais úgy gondolja, hogyfizetnevizitdíjat, amennyiben az így befolyó pénzt az állami egészségügy fejlesztésére fordítaná a kormány.

Megoszlás pártok szerint

A vizsgált társadalmi csoportok egy kivételével egyértelműenelégedetlenek az állapotokkal: leginkább az LMP és a Jobbik szavazók (91 és 89 százalék). Egyedül a Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben: az ő esetükben a megkérdezettek fele (44 százalék) elégedetlen, míg a másik fele (45 százalék) elégedett.

Mígkét és fél évvelésegy évvelezelőtta megkérdezettek kétharmada (64 és 66 százalék) gondolta, hogy romlottak az állami egészségügyben az állapotok; mára ez arány 62 százalékra változott. Azonban egyetlen vizsgált társadalmi csoport volt a motorja ennek a változásnak: a Fidesz szavazók. Két és fél élve többségük is elégedetlen volt: 45 százalékuk, 38 ellenében, egy éve körükben az elégedettek kerültek többségbe: 46 elégedett, 40 ellenében, mostanra az az arány tövább nőtt: 54 százalékuk elégedett, 31 százalék ellenében.

Mindazonáltal azösszes többi társadalmi csoportban továbbra is magas azok aránya, akik szerint romlott a színvonal, és a legtöbben növekedett is.

Legnagyobb arányban az LMP szavazók (69 százalék), a diplomások (57 százalék), és kormányváltást akarók (56 százalék) válaszoltak úgy, hogy fizettek hálapénzt. Legkisebb arányban pedig a legfeljebb nyolc általánost végzettek (33 százalék), a községben élők (34 százalék), és a Fidesz szavazók (36 százalék).

Várólisták

A várólistával találkozók körében azegy évvel ezelöttihez képesttöbbségbe kerültek azok (52 százalék, 47 ellenében), akiknek fizetni kellett azért, hogy időben elvégezzék a szükséges vizsgálatokat, beavatkozást, azaz, hogy előbbre kerüljenek a várólistán. Leginkább a megyeszékhelyen és a községekben élők (68 és 58 százalék), akiknek ezért pénzt kellett kiadni.

Magánegészségügyi ellátás

A megkérdezettek és közeli családtagjuktöbb mint fele (54 százalék) vett igénybe maganégészségügyi ellátástaz elmúlt pár évben. Legtöbben az LMP szavazók, és az ellenzéki kispártok szavazói (83 és 64 százalék).

Azelmúlt évben átlagosan 133 ezer forintott költöttek magánegészségügyreazok, akik igénybevették. A férfiak esetében magasabb, 165 ezer forint az átlagos költés, míg a nők 105 ezer forintról számoltak be.

Vizitdíj

Tízből hat megkérdezett (59 százalék)továbbrais úgy gondoljafizetnevizitdíjat, amennyiben az így befolyó pénzt az állami egészségügy fejlesztésére fordítaná a kormány.Leginkább az ellenzéki kispártok és az LMP szavazói (83 és 79 százalék) gondolkodnak így. De a Fidesz szavazói körében is többségben van ez az álláspont (52 százalék, 46 ellenében).

Felelősség

Továbbra isamegkérdezettek több mint fele (53 százalék) a kormányt nevezi meg felelősnek az egészségügy jelenlegi állapotáért; ez az elmúlt években nem változott. Azonbanérdemben csökkent azok aránya, akik mást tartanak felelősnek. Most már csupán 6 százalék említi a korábbi kormányok felelősségét, és 5 százalék azt, hogy ez egy régi örökség, amivel nem lehet mit kezdeni. Mindeközben érdemben növekedett azok aránya, akik szerint azegészségügy működésére rossz hatással van a kivándorolt egészségügyi személyzet(6 százalék).