A Portfolio vezető elemzője arról beszélt, az elmúlt néhány év gazdasági növekedése kitart még a következő esztendőkben is, ami jórészt az uniós források újbóli felpörgésének köszönhető. Madár István ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem garancia a hosszútávú fejlődésre.

"Ma már csökken a munkaképes-korúak száma Magyarországon. Ezt még egy ideig lehetett ellensúlyozni a nyugdíjkorhatár-emeléssel és néhány munakerőpiaci reformmal, de ez a folyamat néhány éven belül véget ér, és utána valószínűleg

csökkenni fog a foglalkoztatottság.

Emiatt fontos lenne a termelékenységben és a tőkevonzó képességben érjünk el érdemi javulást. A tőkevonzó képesség javulása megtörtént az uniós források miatt, de a hitelezés és a külföldi működőtőke-beáramlás az még fontos lenne, a termelékenységhez pedig a humántőkébe való befektetés.

Versenyképességi fordulatra van szükség,

ebben részben látom az eltökéltséget és a hiányokat is. Ha ebben lesz javulás, akkor tudjuk növelni a potenciális növekedést, ha nem, akkor hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy ez a 4 százalékos növekedés lefeleződik."

Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető elemzője egyetértve az elhangzottakkal hozzátette: az is számít majd a következőkben, hogy milyen lesz a magyarországi munkaerőpiaci kínálat minőségi és mennyiségi szempontból a nemzetközi versenyben.

"A következő két-három évben szerintem is jó évei lehetnek a magyar gazdaságnak növekedési szempontból. Az lesz a kérdés, hogy 2020 után, ha továbbra is kap támogatást Magyarország az unióból, azt milyen céllal lehet felhasználni, és hogy a mostani intézményi keretrendszer, amit a kormány kialakított, az alkalmas lesz-e arra, hogy nemcsak hogy lehívja, hanem fel is használja ezeket a forrásokat; hiszen egyre több olyan hír jelenik meg, hogy 2020 után már nem infrastrukturális beruházásokra érdemes ezt fordítani, hanem K+F-re.”

Ürmössy Gergely szerint ahhoz, hogy 2020 után is jelentősen növekedjen a gazdaság, szükséges lenne a munkaerőpiaci tartalék mozgósítása és a közoktatás valamint a felsőoktatás fejlesztése.

Három tényező, ami meghatározza az Európai Unió gazdaságát

Elemzők szerint több tényező, a Brexit, a német választások, és az Európai Központi Bank kamatpolitikája is változást hozhat az Európai Unió gazdasági életében.

Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból, Angela Merkel újraválasztása Németországban, valamint az Európai Központi Bank lépései azok a kérdések, amelyek a közeljövőben meghatározzák a nemzetközi közösség gazdaságpolitikáját – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető elemzője.

„Három fő témát érdemes követni. Az egyik a Brexittel kapcsolatos tárgyalások. Az elmúlt hónapokban úgy látszott, hogy a konzervatív kormány az Egyesült Királyságban nem igazán találja az irányt, hogy hogyan kellene megközelíteni a tárgyalásokat. A másik, hogy a német választásokon Angela Merkel és a pártja nyer-e, és ha igen, akkor a Merkel-Macron kettős mennyire tudja megreformálni az Európai Uniót a következő években. És a harmadik téma az, hogy az Európai Központi Bank mennyire tudja, mennyire akarja átalakítani a kamatpolitikáját, monetáris politikáját, az eszközvásárlási programot.”

Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint is jelenősen árnyalja majd a képet, hogy az Európai Központi Bank szigorítja-e monetáris politikáját.

"Az Európai Központi Bank az utóbbi években abban az értelemben kényelmes helyzetben volt, hogy a magas államadósságú országok finanszírozási nehézségeinek segítése és az inflációellenes politikája azonos irányba mutatott, tehát lehetett laza monetáris politikát folytatni, kötvényvásárlási programot fenntartani, és ezzel a magas államadósságú országoknak egy rendkívül alacsony kamatot és keresletet biztosítani az államkötvényekre. Amennyiben elindul az élénküléssel párhuzamosan egy infláció – ami meglepetésre eddig nem indult el – , akkor az Európai Központi Bank valóban eljuthat oda, hogy szigorítja monetáris politikáját, és ebben az esetben a gyengébben teljesítő gazdaságok bajai újra előkerülnek, és ez

a szép kép, amit az európai gazdaságokról ki tudtunk festeni, újra csúnyává fog válni."

A műsorban elhangzott: fontos lenne, hogy az unió ne csak a rövidtávú gazdasági élénkülésre figyeljen, hanem arra is, hogy a hosszútávú fejlődési stratégiát is megalapozza.