Infostart.hu
eur:
386.3
usd:
331.75
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika

Több egyetem törvénytelenül működik Magyarországon

Több külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésével összefüggésben tárt fel szabálytalanságot és törvénytelenséget az Oktatási Hivatal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Jelezték: szigorítják a törvényeket és unión kívüli egyetem csak nemzetközi egyezmény alapján folytathat majd képzést.

Az Oktatási Hivatal 2016 második felétől kezdte meg eljárásait, hiszen 2017-ben jár le az öt éves működési engedélyezési ciklus. Az engedélyek felülvizsgálata során derült ki több működési probléma - jelezték.

Az Oktatási Hivatal megállapította, hogy több egyetem törvénytelenül működik Magyarországon, illetve a jelentésből kiderült az is, számos intézmény sért törvényt akkor, amikor úgy ad ki idehaza külföldi diplomát, hogy az anyaországban nem folytat képzést, pedig ezt a magyar jogszabályok előírják.

Az Emmi rögzítette: egyetlen egyetem sem állhat a magyar törvények felett.

A kormány szigorítja a magyar törvényeket,

és kimondja, hogy az EU-n kívüli egyetem csak nemzetközi egyezmény alapján folytathat képzést és adhat ki diplomát Magyarországon.

A közleményben az Emmi problémaként említette, hogy

  • amellett, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény nem a megfelelő jogszabályi keretek között folytatja a képzését, nincs együttműködés és magyarországi partner, hiányzik a programakkreditáció, a külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okirat nem államilag elismert (fokozatot adó) oklevél.
  • Problémaként jelölték meg, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény nem minősül származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek, a közhiteles nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesül, a külföldi felsőoktatási intézmény nyilvántartásba nem vett képzéseket folytat.
  • Kritikusnak nevezhetők azok az esetek, amelyekben a külföldi intézmény nem felel meg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvényben rögzített alapvető kritériumoknak, azaz a származási országában nem minősül államilag elismert felsőoktatási intézménynek és nem bocsáthat ki a Magyarország területén folytatott képzésre tekintettel államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó oklevelet.
  • Hasonlóan gond, hogy az intézmény a származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül, azonban az a képzés, amelyet Magyarországon folytat, nem vezet államilag elismert felsőoktatási fokozathoz - mutattak rá.

Kitértek arra is, hogy a működési engedéllyel történő működési formával számos külföldi felsőoktatási intézmény él. Erre jellemző, hogy egy nemzetközi kezdeményezés keretében rövid időre jön létre, nem képes huzamosabb ideig a képzések jogszerű fenntartására, azonban a megszüntetés jogi lépéseit a partnerek elmulasztják kezdeményezni. Gyakori probléma továbbá elsősorban az angolszász államokban és tapasztalatuk szerint bizonyos esetekben az ázsiai országokban az, hogy nem kötelező eleme a felsőoktatási intézmény képzése folytatásának a független külső felsőoktatási akkreditációs ügynökség, szervezet általi képzésakkreditáció.

A működési engedély felülvizsgálat során tapasztaltak alapján elmondható, hogy az érintett külföldi intézmények döntő többségénél szabálytalanságok, hiányok állnak fenn, ami a szabályozás további szigorítását, pontosítását indokolja - közölte az Emmi.

Címlapról ajánljuk

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Oroszország tegnap hozta nyilvánosságra, hogy a pénteki, Ukrajnát ért Oresnyik-támadás azt a lvivi repülőteret érte, ahol többek között amerikai gyártmányú F-16-os vadászbombázók is állomásoztak korábban. A hétfői nappal az orosz-ukrán háború hivatalosan is átlépte a 1418 napos lélektani határt, azaz azt az időtartamot, ameddig a Szovjetunió Németországgal harcolt a második világháború alatt. Németország zöld utat adott a hazánk által is használt Lynx lövészpáncélosok Ukrajnába szállítására. Hajnalban súlyos támadás érte Ukrajnát - Kijevben elment az áram. A nap folyamán személycserékről szavazott az ukrán parlament: új védelmi miniszter, energiaügyi miniszter, technológiai miniszter és hírszerzési vezető is kinevezésre kerül. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×