eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin

Népszavazási kérdések a paksi bővítés ellen

A paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó öt népszavazási kérdést nyújtott be csütörtökön a Nemzeti Választási Irodának (NVI) az LMP.

Szél Bernadett társelnök az NVI budapesti épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: céljuk az, hogy a nép dönthessen a kérdésben, és ennek érdekében elmennek a falig, "de ha kell, annál tovább is".

Közölte: meg kell változtatni az alaptörvényt, ha az nem engedi, hogy referendumot írjanak ki ebben a kérdésben. Az ország NATO- és EU-tagságáról döntő népszavazás előtt is változtattak a jogszabályokon.

Úgy fogalmazott: állampolgári összefogással születtek a kérdések. Várják a további kérdéseket, és amelyiket sikerre esélyesnek látják, azt be fogják nyújtani.

Az atomerőmű kérdésében a fejlődést évtizedekre "parkolópályára tevő" paksi bővítés mellett "a magyar demokrácia ügyéről van szó". Nem hagyják, hogy a népszavazási kérdéseket ellehetetlenítsék, és a kormány meggátolja, hogy az emberek döntsenek a beruházásról - mondta.

Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke arról beszélt, hogy 3000 milliárd forint a paksi beruházás becsült költsége, de a tapasztalatok szerint az eredetileg kalkulált összeg duplája a végső számla. Ez azt jelenti, hogy a magyaroknak "családonként kétmillió forintot kell ebbe beledobni", erről pedig joguk van az embereknek dönteni. Ezeket a vitákat Magyarországon nem folytatták le vagy csak látszólagosan - jelentette ki az ellenzéki politikus.

Ungár Péter elnökségi tag azt hangsúlyozta: Brüsszelben valószínűleg elbukik az utolsó, Pakssal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás is, amivel "nyilvánvalóvá válik, hogy vagy mi állítjuk meg ezt a beruházást, vagy senki".

Az öt most benyújtott kérdés:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezetőek?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőművekben ne termeljenek áramot?
  • Egyetért-e azzal: az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását.
  • Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a kabinetet, kezdeményezze a magyar és az orosz kormány közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény felmondását.
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőművekben történő áramtermelést?
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×