eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Népszavazási kérdések a paksi bővítés ellen

A paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó öt népszavazási kérdést nyújtott be csütörtökön a Nemzeti Választási Irodának (NVI) az LMP.

Szél Bernadett társelnök az NVI budapesti épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: céljuk az, hogy a nép dönthessen a kérdésben, és ennek érdekében elmennek a falig, "de ha kell, annál tovább is".

Közölte: meg kell változtatni az alaptörvényt, ha az nem engedi, hogy referendumot írjanak ki ebben a kérdésben. Az ország NATO- és EU-tagságáról döntő népszavazás előtt is változtattak a jogszabályokon.

Úgy fogalmazott: állampolgári összefogással születtek a kérdések. Várják a további kérdéseket, és amelyiket sikerre esélyesnek látják, azt be fogják nyújtani.

Az atomerőmű kérdésében a fejlődést évtizedekre "parkolópályára tevő" paksi bővítés mellett "a magyar demokrácia ügyéről van szó". Nem hagyják, hogy a népszavazási kérdéseket ellehetetlenítsék, és a kormány meggátolja, hogy az emberek döntsenek a beruházásról - mondta.

Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke arról beszélt, hogy 3000 milliárd forint a paksi beruházás becsült költsége, de a tapasztalatok szerint az eredetileg kalkulált összeg duplája a végső számla. Ez azt jelenti, hogy a magyaroknak "családonként kétmillió forintot kell ebbe beledobni", erről pedig joguk van az embereknek dönteni. Ezeket a vitákat Magyarországon nem folytatták le vagy csak látszólagosan - jelentette ki az ellenzéki politikus.

Ungár Péter elnökségi tag azt hangsúlyozta: Brüsszelben valószínűleg elbukik az utolsó, Pakssal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás is, amivel "nyilvánvalóvá válik, hogy vagy mi állítjuk meg ezt a beruházást, vagy senki".

Az öt most benyújtott kérdés:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezetőek?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőművekben ne termeljenek áramot?
  • Egyetért-e azzal: az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását.
  • Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a kabinetet, kezdeményezze a magyar és az orosz kormány közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény felmondását.
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőművekben történő áramtermelést?
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×