A Magyar Idők cikke szerint harmadannyi kátyút kellett betömni Budapest útjain 2016-ban, mint egy évtizeddel korábban, de ez a szám így is elérte a 34 ezret. A lap szerint ez főként azzal magyarázható, hogy a fővárosban egyre több utat újítanak fel teljes egészében.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Magyar Postán keresztül még karácsony előtt rendelt csomagok egy része még mindig nem érte el a címzetteket. A lap szerint a posta ugyan kedvezőbb áron tud szállítani, mint a legtöbb versenytársa, de a kézbesítő cég, és így az ügyfelek sem tudják napi szinten nyomon követni a feladott csomagokat – ez a rendszer a versenytársainál már működik.

A Világgazdaság írásából kiderül: a karácsonyi időszakban közel kétszer annyian vettek fel személyi hitelt, mint egy évvel korábban. A szakemberek szerint ez azt mutatja: ismét megindult a karácsonyi vásárlások hitelből finanszírozása. A lap áttekintette néhány pénzintézet ajánlatait, és az ünnepi időszaki hitelezési eredményeit.

A Magyar Idők arról ír, hogy feszült helyzetet okoz több áruházláncnál a minimálbérek januári emelése. A minimálbérnél magasabb fizetéssel rendelkezők jövedelmét több helyen nem rendezik azzal az indokkal, hogy arra nincs fedezet. Van olyan áruházlánc is, ahol áremeléseket terveznek. A lap szerint a kisebb, néhány főt foglalkoztató vállalkozások egy részénél előfordulhat, hogy az olcsóbb, részmunkaidős foglalkoztatás felé mozdulnak el, de van olyan áruházlánc is, ahol a mozgóbér bevezetése is a lehetőségek között szerepel.

A Magyar Nemzet cikke szerint a második félévben egy sor ügyintézésnél várhatóan már nem lesz szüksége lakcímkártyára annak, akinek új típusú személyi igazolványa, azaz e-kártyája van. A lakcímkártya elhagyásához ugyanakkor arra is szükség van, hogy a fogadó fél, vagyis az adott hivatal vagy piaci szolgáltató rendelkezzen olyan kártyaolvasóval, amellyel kinyerhetőek az adatok. A Belügyminisztérium közlése szerint az okmányirodák és a kormányablakok mindegyikét felszerelték már okmányolvasóval, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelenleg 450 ilyen eszközt használ, az egészségügy pedig a jelenlegi 300 mellé kilencvenezer ilyen eszközt szerez be a közeljövőben.

Gazdasági lapszemle

A Portfolio összeállításából kiderül: tavaly decemberben rendkívül nagy összegű, 541 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt ki a magyar állam a nyertes pályázóknak, amivel a gazdasági portál adatbázisa szerint messze megdőlt minden eddigi rekord. Az elképesztő év végi hajrát jól jellemzi, hogy december 27-től szilveszterig 107 milliárd forintos volt a kifizetés. A Miniszterelnökség szerint hat területen 100 százalék felett teljesültek az éves kifizetési célok.

A Napi.hu írásából kiderül: a Dunaújvárosi Egyetem kínai állampolgárságú hallgatók toborzására írt ki nyílt közbeszerzést, amelyben fontos megszorítás az, hogy a hallgatóknak a Kínai Népköztársaság területéréről kell érkezniük.

A Pénzcentrum.hu cikke szerint európai uniós viszonylatban a sereghajtók közé kerültek a magyar nyugdíjak az összeg és a vásárlóerő alapján. A luxemburgi és az osztrák nyugdíjminimum is több százezer forintra rúg. Előbbi 531, utóbbi 251 ezer forintnak megfelelő összeg. Vásárlóerő tekintetében ugyanakkor a környező országok jelentős része, Románia, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia is Magyarország mögött van.