Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó

Dancsó József: nem tűnnének el pénzek, ha az államkincstár vezetné az önkormányzatok számláját

Több előnnyel is járna az önkormányzatok számára, ha a Magyar Államkincstár vezetné számláikat - mondta a szervezet elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke rámutatott, hogy már jelenleg is több önkormányzat számláját vezetik, a rendszer kiterjesztése pedig több előnnyel is járna a helyhatóságok számára.

"Nagyon fontos előny lenne az, hogy mondjuk nem tűnnek el a pénzek. Olyan értelemben, hogy mondjuk a tavalyi brókerbotrányok következtében volt, hiszen volt egy-két érintett kisebb bank is, aki önkormányzati számlát vezetett és nyilvánvaló, hogy ha az a pénzeszköz, amit az adott, csődeljárás alá került pénzintézetnél vezettek, azok eltűntek."

Dancsó József: nem tűnnének el pénzek, ha az államkincstár vezetné az önkormányzatok számláját

Dancsó József úgy látta, hogy amennyiben üzemeltetni kezdik új kincstári számlavezető rendszerüket, a bankokéhoz hasonló pénzforgalmi szolgáltatást tudnak nyújtani.

"Tehát a napon belüli átutalásokat és nem T+1 napos átutalásokat végre tudjuk hajtani, ebben az esetben a szolgáltatás színvonala legalább olyan jó lenne, mint a kereskedelmi bankok vonatkozásában."

Azt azonban az államkincstár vezetője is elismerte, hogy a megfelelő készpénzellátás érdekében volna még tennivalójuk. Így látta ezt Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is.

"Hiszen azt látni kell, hogy az önkormányzati szektor az elég készpénzigényes, főleg a közmunka és egyéb más területek tekintetében, márpedig a kincstárnak nincs annyi fiókhálózata, meg akkora, itt azért ennek mindig megvannak a költségei, hogy milyen előnyei vannak, meg hátrányai, hát azt majd meglátjuk"

Kedden nyújtotta be egyébként a Belügyminisztérium azt a módosítást amelynek nyomán ( http://www.parlament.hu/irom40/10306/10306.pdf ) egyetlen, a kormányzat által üzemeltetett informatikai rendszeren kezelnék az összes önkormányzat könyvelését. Ez az ASP nevű rendszer biztosítaná az előterjesztés szerint – az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében – a helyhatóságok pénzügyeinek folyamatos állami ellenőrzését.

Az előterjesztést önmagában, kérdésünkre Schmidt Jenő sem kritizálta, ám úgy látta, hogy amennyiben ez egy későbbi, akár megyei kormánymegbízott kinevezéséhez vezethet, akinek engedélyéhez kötik az önkormányzatok kifizetéseit, azzal – mint mondta – gyámság alá helyeznék a helyhatóságokat.

A Magyar Államkincstár következő hónapokban minden, a fizetését onnan kapó állami alkalmazott számára elérhetővé teszi elektronikus bérjegyzékét - mondta a szervezet elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ez a program nem fog befejeződni, hiszen állandó jogszabály-változások időszakát éljük, de az cél, hogy kielégítsük azokat ügyféligényeket, amelyek joggal merülnek fel. Például nyomon követhető legyen a pénzmozgás vagy az illetményszámítás módja és legyen elektronikus bérjegyzék. Olyan lekérdezési lehetőségeket tudjunk biztosítani, ami nemcsak számfejtési rendszert jelent, hanem ezen egy kicsit túlmutat. Már most is sok helyen humán rendszerként kezelik, ezt tovább is tudjuk és kellene is fejleszteni, hogy például nyilvántartást lehessen vezetni arról, hogy kik vannak állományban, milyen jogviszony-módosulások történtek, azért, hogy zárt rendszereket tudjunk az intézményeknek biztosítani – emelte ki Dancsó József.

Aki ezen a rendszeren keresztül kapja az illetményét, biztos lehet benne, hogy azt minden, bonyolult, jogszabálynak megfelelően készült – közölte a Magyar Államkincstár elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×