Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a budapesti és a miskolci tanártüntetések után, idén január 23-án bejelentette, hogy a kormány tárgyalni kezd az oktatás átalakításáról.

„Megalakítjuk a Köznevelési Kerekasztalt, ahol a köznevelés szereplőivel próbáljuk – elsősorban a Nemzeti Pedagógus Karral, de minden más szakmai szervezettel, tudományos műhelyekkel, természetesen a szakszervezetekkel – úgy megbeszélni a köznevelés kérdéseit, hogy nyugodt tempóban, világosan, beláthatóan úgy alakítsuk a belső korrekciókkal a köznevelés ügyét, hogy minél jobban megfeleljen annak a feladatnak, amit neki szántunk – a versenyképes tudás, a jobb minőség és a jobb közösségépítés. Ha elindul ez a Köznevelési Kerekasztal, akkor ott tudunk leülni minden olyan szereplővel, akinek érdemi mondanivalója van ezen a területen – fogalmazott akkor az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán a Közoktatási Kerekasztal létrehozása után leváltotta Czunyiné Bertalan Judit közoktatási államtitkárt és Hanesz Józsefet, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökét. A Klik vezetője Áder János köztársasági elnök húga, Pölöskei Gáborné lett, az új oktatási államtitkár pedig Palkovics László, aki addig csak a felsőoktatásért felelt. Ő rögtön bejelentette, hogy a kormány júliusban átalakítja a Kliket.

„Egy olyan szervezet jön létre, ami nagyobb mértékben szolgálja az oktatás ügyét, nagyobb mértékben jelenik meg partnerként az iskolák számára, és biztosítja azt a fajta stabilitást mind a finanszírozásban, mind az irányításban, mind pedig a folyamatokban, amelyeknek egy ilyen rendszernek biztosítania kell” - mondta Palkovics László.

Az új államtitkár már elismerte, hogy a kormány túlságosan központosította a közoktatást, és ez súlyos működési zavarokat okozott.

„Vannak olyan elemek, amiket abban a pillanatban esetleg túlzásba vittünk, esetleg akár értelmetlenek is, azokon módosítani kell. Ez rendszerszintű módosítást jelent” - mondta az új oktatási államtitkár.

A Közoktatási Kerekasztal azonban egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár tucatnyi szervezet kapott rá meghívást, és munkacsoportok sokaságában folyik a szakértői egyeztetés, a pedagógusok két nagy szakszervezete nem vesz részt a munkájában, mert terelésnek, időhúzásnak és megosztási kísérletnek tartja.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a Klik feldarabolása nem megoldás.

„Egy nagy problémát 19 pici problémává fogják transzformálni. De ez nem jelenti azt, hogy a nagy egésznek a gondjait is így sikerül megoldani” - véli a PDSZ elnöke.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné sem hiszi el a kormánynak, hogy a Klik átalakítása érdemi előrelépés.

„Nem ismert számú intézményfenntartó központok jönnének létre. Ezeknek a fenntartóknak a munkáját egyelőre szintén ismeretlen jogosítványokkal koordinálja egy központi hivatal. És ami a leglényegesebb, hogy a fenntartó és az intézmény nem válik szét egymástól” - hangsúlyozta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

A közoktatás harmadik frontvonalát azok a tanárok hozták létre, akiket a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform tömörít, és Törley Katalin, Pilz Olivér, illetve Pukli István személyesít meg. Ők önálló akciókat - például polgári engedetlenségi mozgalmat, egyórás munkabeszüntetést - szerveztek, és 12 pontba foglalták a követeléseiket.

A Klik átalakításának kormányzati ötletének őszinteségében egyébként ők sem hisznek - derült ki Pilz Olivér nyilatkozatából.

„A mostani centralizált rendszert le kell bontani” - javasolta.

A kormány korábban azt mondta, hogy számára nincs tabukérdés, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban múlt héten csütörtökön nem hagyott kétséget afelől, hogy hiába követelik, a települések nem kapják a vissza az iskoláikat az államtól.

„A magyar állam azért vette át a fenntartói jogokat az önkormányzatoktól, mert csődbe mentek az oktatási intézmények, és szeretne rendet teremteni. A magyar állam a fenntartói jogáról nem mond le” - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tanárok azonban nemcsak a Klik megszüntetését követelik, hanem az iskolaigazgatói önállóság és a szabad tankönyvválasztás visszaállítását, valamint az óraszámok és a tananyag csökkentését is.

Követeléseikről és a sztrájkról ezen a héten akarnak tárgyalni a kormánnyal, de ők sem a Köznevelési Kerekasztal ülésén. Ha nem tudnak megegyezni, akkor április 20-án országos tanársztrájk lesz, amihez az eddigi visszajelzések szerint csatlakozni fog a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform is egyesítve a jelenlegi megosztottságot okozó frontvonalakat.