A házelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország már kétszer is átélte a totalitárius rendszerek kísérletét, előbb a náci, majd a kommunista ideológia jegyében.

Magyarország nem érdekelt abban, hogy az iszlamizmus áldozatává váljon, de abban sem, hogy az iszlám vallást, kultúrát, politikát bárki is azonosítsa az iszlamista terrorral.

Magyarország az iszlámmal mint kultúrával párbeszédet folytat, az iszlám terrorizmussal szemben azonban nulla toleranciát hirdet - szögezte le Kövér László.

A házelnök elhatárolódott a multikulturalizmus értéknihilizmusától és egyúttal hitet tett az "egymással szemben állónak látszó" kultúrák együttélése mellett.

Kövér László Mahatma Gandhi XX. század első felében élt indiai politikus szavaival szólva úgy fogalmazott: Magyarország abban érdekelt, hogy minden ország kultúrája lengje körül, de egyik se szakítsa el szülőhazájától.

Kövér László felidézte, hogy már a középkori Magyarországon élt iszlám kisebbség, mely azonban még a török kor előtt feloldódott a magyarságban. A másfél évszázados török hódoltság időszakában viszonylagos vallási tolerancia uralkodott, a magyar nyelvi, kulturális virágzás pedig egyfajta védekező, önépítő válasz volt a kor kihívásaira.

Kövér László a 100 éve született szabályozás előzményeit ismertetve elmondta: Bosznia-Hercegovina XIX. század második felében történt elfoglalása, majd XX. század elejei beolvasztása nyomán sokszázezres iszlám kisebbség jött létre az országban. Az 1916. március 30-án hatályba lépett törvény nem muszlim többségű országban a világon elsőként ismerte el az iszlámot teljes jogú vallásként. Ezzel Magyarország az iszlám vallás befogadó helyévé vált.

Történetük nagy részében a kereszténység és az iszlám békében élt egymással - hangsúlyozta Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke a tanácskozáson, kiemelve, minden világvallásnak jár a tisztelet, de ezt meg kell különböztetni a totális egyenlőségtől.

A hagyományos keresztény családmodell megbomlásának az lett a következménye, hogy Európa mára olyan demográfiai problémákkal néz szembe, amelyek mindenképpen a vesztet okozhatják, ha nem tud változtatni rajtuk - jelentette ki az országgyűlés alelnöke, aki szerint napjaink válságának az az oka, hogy "Európa meghasonlott önmagával", és hátat fordított az őt naggyá tevő értékeknek.

Gulyás Gergely megemlítette, hogy a két vallás hagyományos értékmodellje több ponton mutat hasonlóságot, s ezek között említette az egyistenhitet, a tekintélytiszteletet, a közösség egyén elé helyezését vagy a hagyományos nemi szerepek hirdetését, megemlítve ugyanakkor, hogy az egyház és az álam kapcsolatában például nagyszámú modell jelent meg mára.

Utalt arra, hogy a vallás a civilizáció kezdte óta szerves része identitásunknak, és kijelentette, ahogy az Oszmán Birodalom története az iszlámtól, úgy a középkori Európáé a kereszténységtől elválaszthatatlan.

Az iszlám vallás magyarországi elismerését kimondó törvény hatályba lépésének századik évfordulója alkalmából rendezett kétnapos konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete szervezte.