Az Európai Bizottság országjelentése a tagországok kérésére készül, és az egyes területeken tapasztalható jó gyakorlatokat és problémás tényezőket veszi számba. Az oktatással foglalkozó fejezet azt mutatja: bőven van min javítani.

Romlottak a diákok alapkészségei - írja a jelentés. A tavaly kitöltött PISA-tesztek eredményét hamarosan nyilvánosságra hozzák, ám az elmúlt évek tapasztalataiból jól látszik, hogy a hazai kompetenciamérések eredményei hasonlóak a PISA tapasztalataihoz. A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarországon rendkívüli mértékben függ a tanulók eredményessége a társadalmi-gazdasági hátterüktől. Minden harmadik diáknál tapasztalható komoly hiányosság a kompetencia-méréseknél, a hátrányos helyzetű tanulóknál pedig minden második diákot érint ez a probléma. Más uniós tagállamok is küzdenek ezzel, de akadnak olyan országok - például Dánia, Hollandia - ahol az oktatási rendszer erősen kompenzálja ezeket a különbségeket.

A jelentés szerint nő a szegregáció. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább elkülönülő iskolákban tanulnak. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok fele roma, az ő helyzetük különösen nehéz. A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy növekszik a korai iskolaelhagyás. Míg a többi uniós ország - köztük a régió államai: Csehország, Lengyelország, Szlovénia - sokat javítottak ezen a helyzeten, Magyarország nem érzékelhető előrelépés. A jelentés szerint a korai iskolaelhagyáshoz hozzájárulhat a korai differenciálódás, azaz hogy egy diákról viszonylag hamar - sokszor már az iskola első éveiben - kiderül, hogy továbbtanulásra számíthat-e vagy sem, és ha rosszak az esélyei, sokan már korábban a pénzkereti lehetőségek mellett döntenek.

A diplomások arányát tekintve Magyarország nem áll rosszul: jelenleg 34,1 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ez idén várhatóan 35,7 százalékra nő, ám a szakemberek a jövő évtől folyamatos csökkenést prognosztizálnak, noha az uniós célkitűzés 2020-ra 40 százalék.

Még mindig látszik, hogy míg az alacsony képzettségűek körében a munkanélküliség 18 százalék, addig a magas képzettséggel rendelkezők közt 3 százalék. Magyarországon hiány van jól képzett munkaerőből, éppen ezért jól meg is fizetik, ha ilyet találnak, az uniós átlaghoz képest kiemelkedően nagy a differencia a jól keresők jövedelme és a csekély bérezésben részesülők havi fizetése közt.