Bakondi György azt mondta, a jelek szerint sem az időjárás, sem pedig az unió Törökországgal kötött megállapodása nem tudta érdemben csökkenteni az érkező migránsok számát, naponta így is több ezren lépnek be Európába.

Utalt egyebek mellett Gerd Müller gazdasági együttműködésért felelős német miniszter nyilatkozatára, ami szerint a mostaninál is nagyobb, Németországba, illetve Európába irányuló menekültáradatra kell számítani a jövőben.

Bakondi György az ellenőrzött határátlépést biztosító schengeni rendszer mellett érvelve arra hívta fel a figyelmet, hogy a német rendőrség és titkosszolgálatok becslése szerint minden ezer migráns mellett egy kiképzett terrorista is bejuthatott Európába, ez pedig azt jelenti, hogy Németországba tavaly már ezernél több terrorista érkezett a migránsokkal.

Véleménye szerint még mindig hiányzik az első és legfontosabb lépés, az, hogy Európa határán megállítsák az illegális migrációt, és ezt követően csak olyan embereket engedjenek be, akikről tudják, hogy kik ők és honnan jöttek.

Arról is beszélt, hogy a párizsi merénylet óta történt támadások azt jelzik, hogy a terrorizmus markánsan és szervezetten van jelen Európában, ezért 2016-ban is kiemelten kell foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Kovács Zoltán a több német és más nyugat-európai városban történt szilveszteri atrocitásokra, bántalmazásokra, zaklatásokra utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezett zavarkeltés új formái jelenhetnek meg, és már ezekre is oda kell figyelnie az európai rendészeti és titkosszolgálati szervezeteknek.

A kormányszóvivő szerint a New York Times cikkének írója az alapvető tényekkel és eljárásokkal sem volt tisztában, amikor arról írt, hogy egy szír nőt eszméletlenre vert egy magyar börtönőr, mert elutasította a közeledését. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az idegenrendészeti eljárás alá vont migránsok, köztük a tiltott határátlépők őrzött táborokban vannak, nem pedig börtönökben. Hozzátette: börtönökbe azok a köztörvényes bűnözők - például embercsempészek - kerülhetnek, akiket jogerős bírói döntés alapján elítéltek.

Azt mondta, ha a lap nem helyesbíti az állításait, vagy nem teszi lehetővé, hogy a másik fél - a magyar kormány - is reagálhasson a vádakra, akkor megteszik a jogi lépéseket, bírósághoz fordulnak.

Kovács Zoltán arról is beszélt: a magyar kormány aggodalommal figyeli és veszélyesnek tartja, hogy az unió, illetve egyes országok politikai eszközként akarnak használni Lengyelországgal szemben olyan eljárásokat, amelyeknek egyébként egészen másra találtak ki. Az a jogállamisági eljárás, amit az Európai Bizottság Lengyelországgal szemben kezdeményezett, emlékeztet azokra az eljárási kezdeményezésekre, amelyeket korábban Magyarországgal szemben indítottak. Magyarország nem fog asszisztálni, vagy részt venni a Lengyelországgal szembeni eljárásokban - szögezte le a kormányszóvivő.