Patyi András 2016-ban ötéves rektori megbízatásának utolsó évét kezdi meg, de azt mondta, ha a feltételek adottak lesznek, akkor ismét megpályázza az NKE rektori posztját.

Felidézte, a 2012 januárjában az ő vezetésével indított NKE "gyökerei" az 1800-as évekbe nyúlnak vissza: 1808-ban született meg a törvény a Ludovika Akadémia megalapításáról, épületét több évtizedes munkával nemzeti közadakozásból építették fel, és 1872-ben elindult a magyar nyelvű katonai tisztképzés. Hosszú történelmi múltja van a magyar rendészeti és közigazgatási felsőfokú képzésnek is. Az e három képzést egyesítő NKE most fejezi be negyedik évét.

A rektor megfogalmazása szerint "enyhe kifejezés" lenne, hogy az elmúlt években sem tétlenkedtek. A kötelező felsőoktatási feladatok mellett folyamatos fejlesztések zajlottak: szinte az összes szakot átalakították, új képzéseket indítottak. Mindemellett az idén saját forrásból egy új kart is létrehoztak, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar néven.

Elmondta: az egyetem szinte minden szakára többszörös, van, ahol hússzoros a túljelentkezés. Ezzel együtt fontos elismerésnek tartja, hogy a HVG nem hivatalos egyetemi rangsorában az NKE idén a harmadik helyen végzett. Ezután sem "dőlnek hátra", sőt a rektor ezt a helyezést is egyfajta kötelezettségnek tekinti arra, hogy a jövőben is megőrizzék, sőt tovább növeljék pozitív megítélésük szintjét.

Kitért arra, hogy ebben az évben váratlan események is befolyásolták az egyetem és hallgatói életét: az NKE Ludovika Zászlóaljának hallgatóit "éles helyzetben" is bevetették. Az illegális bevándorlással összefüggő határvédelmi feladatokban - például járőrözésben, felderítésben - a honvédtisztjelöltek is részt vettek, ezáltal komoly gyakorlati tapasztalatot szereztek egy valódi probléma kezelésében - mondta.

Megjegyezte: az NKE-n egyébként is magas szintű gyakorlati felkészítés zajlik. A honvédtisztjelöltek nemcsak elméletben tanulnak arról, hogyan néz ki egy katonai alakulat, hanem a Ludovika Zászlóalj tagjaként abban élnek, ahogy a rendészeti hallgatók is gyakorlatot szereznek például a közrendbiztosítási feladatokban - sorolta a rektor.

Az egyetem pár éves fennállása óta már több mint száz együttműködési megállapodást kötött különböző, köztük határon túli magyar nyelvű intézményekkel. Emellett - az Erasmus-program keretében és azon kívül - nemzetközi szinten is számos - jellemzően az NKE profiljához hasonló - intézménnyel írtak alá együttműködést Kínától, Oroszországon és Izraelen át Németországig. Jelenleg egy amerikai magánegyetemmel terveznek megállapodást kötni - tette hozzá.

Patyi András szólt arról is, hogy a kormány megújította a Ludovika Campus beruházás programját. Ennek nyomán jövőre 12,5 milliárd forintot, 2017-ben további 12,5 milliárdot, 2018-ban pedig 5 milliárdot fordítanak a Ludovika fejlesztésére. Már folynak a munkálatok egy új, modern, szemináriumi termekkel, menzával, mélygarázzsal rendelkező oktatási épület alapozására, amely az Üllői út mentén fog felépülni.

Megkezdődtek az előkészületek a rendészettudományi kar speciális oktatási épületének és az azzal egybeépített kollégiumnak a kivitelezésére, és a sportközpont építésére is megvan a szerződés, már csak az Orczy park vagyonkezelési és használati viszonyainak rendeződésére várnak. Arról már korábban döntöttek, hogy a Ludovika Szárnyépülete, amelyben ma még a Raoul Wallenberg iskola működik, az NKE-hez kerül. A tervek szerint ide hamarosan beköltözhet a Ménesi útról a közigazgatás-tudományi kar - tette hozzá.

Mindemellett a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal és a beruházásért felelős kormánybiztossal közösen javaslatot kell tenniük arra, hogy a katasztrófavédelmi és a honvédtiszti képzés milyen feltételekkel költöztethető a Ludovikára. Sok tervezési és egyeztetési feladat van még hátra, de remélhetőleg jövő nyáron megszülethet a kormánydöntés - mondta.

Patyi András - aki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke is egyben - elmondta: a testület idén döntő részben országos népszavazási kezdeményezések elbírálásával, azon belül is aláírásgyűjtőívek, és azok kérdéseinek hitelesítésével foglalkozott. Kiemelte, hogy Magyarországon rendkívül "megengedő a szabályozás". Miközben van olyan ország, ahol nincs, vagy csak véleménynyilvánító népszavazás van, nálunk a választópolgárok kötelező népszavazást tudnak elérni.

Felidézte, az elmúlt időszakban döntéseik nyomán többször bírálták, vitatták az ő és az NVB tagjainak politikai függetlenségét, pedig a bizottság kizárólag jogi döntést hoz, amelyet a Kúria is többnyire helyben hagy.

Patyi András elmondta: előfordult, hogy az NVB olyan döntése miatt bírálták, amelyet ő maga nem szavazott meg, de elnökként aláírásával hitelesítenie kellett a többségi döntést.

Az NVB soha nem arról dönt, egyetért-e, hanem hogy az adott kérdésben megengedi-e az alkotmány a népszavazást - szögezte le az elnök, kifejtve: a bizottság működése átlátható, üléseik és határozataik nyilvánosak, minden döntésük részletes - akár 10-15 oldalas - jogi indoklást tartalmaz.

Patyi András szerint sokan nem veszik figyelembe azt: attól, hogy az embereknek joguk van kezdeményezést benyújtani, nem mindenki ért hozzá. Ráadásul az NVB elnöke szerint sok esetben politikai hangulatkeltésre használják a demokrácia ezen eszközét. Kiemelte: "meg kellene tanulni élni, és nem visszaélni" a népszavazási kezdeményezés lehetőségével.