Fontos újdonság a törvényben a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi elveket állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és megszüntettek több bürokratikus szabályt.

Az új törvény normaszövegét 10 hónapos munkával, a szakmai szervezetek előkészítő tevékenységére támaszkodva alakították ki. Az új jogszabály tükrözi, hogy a körülmények megváltoztak: módosult az éghajlat, a vadállomány, a vadászati szokások és földtulajdonosok összetétele is. Így az új törvény célja, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen a vad és a vadász, a természet és a gazdák számára.

A végleges normaszöveget az Országgyűlés a 2015. november 17-i zárószavazáson 78,6 százalékos többséggel elfogadta. Így az új törvény bizonyos elemei már 2016. január 1-jén hatályba lépnek, mások több lépcsőben, és a teljes törvény 2017. március 1-jén. Ekkor indul az új vadgazdálkodási üzemtervi ciklus, amely a korábbi 10 év helyett 20 éves időtartamú lesz az ökológiai és vadgazdálkodási szempontok miatt.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az MTI-nek elmondta: az új vadászati törvény rendelkezési közül 2016. január 1-jén a terület-kijelölésre vonatkozó szabályok lépnek életbe. Egy év kell ugyanis ahhoz, hogy társadalmi megegyezéssel az új területi határokat ki lehessen alakítani. Így 2017. március 1-jére egy jogilag tiszta - hatósági engedéllyel rendelkező - területi felosztás jön létre, de azt a munkát, ami ezt lehetővé teszi, már januárban el kell kezdeni - fűzte hozzá a NAK elnöke.

A törvényi rendelkezések végrehajtásának eredményességét vetíti előre, hogy a három legfőbb érdekképviselet, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számos komplikált kérdéskörre, például a vadkár kezelésére együtt dolgozott ki stratégiát - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI megkeresésére.

A szaktárca tájékoztatása szerint a törvény legfőbb jellemzője, hogy a biológiai sokféleség megőrzéséről, a vadról és a vadgazdálkodásról szól, mindamellett megteremti a természetvédelemmel, az erdő- és mezőgazdálkodással kapcsolatos összhangot is.

A mostani módosítás több régóta fennálló problémára ad megoldást a földtulajdonosok, a vadászatra jogosultak, illetve azok alkalmazásában álló hivatásos vadászok, valamint a velük együttműködő gazdálkodók esetében is.

Az összehangolt rendszerben történő gazdálkodás igénye hívta életre a tájegységi szemléletet, amely biztosítja, hogy az ökológiai és vadgazdálkodási érdekek is érvényesülhessenek a vadgazdálkodásban. A tájegységek - azon belül a vadászatra jogosultak - munkáját szakmailag a tájegységi fővadász koordinálja.

A vadászati jog továbbra is a földtulajdonhoz kötődik, a tulajdonosi közösség dönthet a hasznosítás formájáról. A vadászati jog azonban az átlátható működés érdekében csak haszonbérbe adás útján hasznosítható. Fontos kikötés, hogy a közösen megválasztott képviselő elszámoltatható, ellenőrizhető.

A vadászterületek előző üzemtervi ciklusban tapasztalt kárainak felszámolását segíti elő, hogy a vadászati hatóságnak elsődleges szerepe lesz a területkialakítások során. A módosítás ugyanakkor meghagyja a földtulajdonosok szabad döntési lehetőségét. A hivatásos vadászok méltatlan helyzetén kíván segíteni a jogalkotó azzal, hogy meghatározza, és szigorúbb szabályokhoz köti alkalmazásuk feltételeit.

A vadkár viselése a törvénymódosítás egyik leglényegibb pontja. Az egységes vadkárfelmérési eljárásrend kidolgozása, a kötelezettségek pontos meghatározása a kármegelőzésben a hatékonyság növelését és az érintettek védelmét egyaránt szolgája. Vadkárnak az okozott kár 10 százalékot meghaladó része minősül. Amennyiben azonban a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben előírt elejtési számokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.

A minőségi vadgazdálkodás irányába tett lényeges lépés az üzemtervi ciklus időszakának meghosszabbítása 10-ről 20 évre.

Emellett a trófeabírálati rendszer megreformálása, a nagyvaddal kapcsolatos állományszabályozás előtérbe helyezése, a szabad területi vadállomány szigorú elkülönítése a zárt térben tartottól, valamint az apróvad-gazdálkodás számára kedvező feltételek teremtése szintén fontos része az új vadászati törvénynek.

A speciális szakmai, elsődlegesen gazdálkodási kérdéseken túlmenően a törvény a hagyományos magyar vadászati kultúra, valamint a hagyományos vadászati módok megtartására és támogatására törekszik, valamint könnyít az adminisztrációs terheken is.