A Magyar Honvédség egyik kétüléses Gripen gépe május 19-én Kecskemétről felszállva hajtott végre feladatot a cseh légtérben, amikor a cáslavi repülőtéren balesetet szenvedett. Ezt követően, június 10-én Kecskeméten ugyancsak egy Gripent, majd június végén Szolnokon egy JAK-52-es típusú repülőgépet ért baleset. Novemberben Simicskó István az Országgyűlési honvédelmi bizottságának ülésén azt mondta: a hatósági vizsgálati eredmények szerint nincs összefüggés a Magyar Honvédség három repülőgépének nyáron történt balesete között, rendszerszintű üzemeltetési problémát nem tártak fel.

Simicskó István kifejtette: az első, cáslavi Gripen-baleset körülményeinek, okainak feltárására a magyar, a cseh és a svéd hatóságok közösen és önállóan is indítottak vizsgálatot. Az eddigi eredmények szerint a légügyi hatóság rögzítette, hogy a kétüléses gépen a fékrendszert maximálisan üzemeltették. Ezzel kapcsolatban több vizsgálat - köztük a pilóta felelősségéről szóló - még folyamatban van - mondta akkor a honvédelmi miniszter.

Az ülés után Simicskó István azt mondta: a két Gripen jelenleg hiányzik a Magyar Honvédség légierejéből, de a gépek egyes elemei még használhatóak. Elképzelhető, hogy jövő év második felére mindkét vadászgépet pótolni lehet - tette hozzá.

A Magyar Közlöny keddi számában jelent meg a kormányhatározat a Magyar Honvédség hadrendjében lévő, "2015. május 19-én súlyosan megrongálódott JAS-39D Gripen repülőgép pótlása érdekében" a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Svéd Királyság Védelmi és Biztonsági Export Ügynökség elnevezésű szervezete között fennálló bérleti megállapodás módosítására vonatkozó feladatokról.

E szerint a kormány egyetért azzal, hogy a JAS-39 Gripen típusú repülőgépek bérletével kapcsolatos részletes feltételeket tartalmazó bérleti szerződést a repülőgép-flotta helyreállítására vonatkozó követelményekkel módosítsák.

Az Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározat szerint Simicskó István a bérleti szerződés módosítását úgy írhatja alá, hogy 2017-2026 között a - honvédelmi kiadásokat terhelő - többlet kifizetés a 2015. december 16-i MNB devizaárfolyamon és a 2001. első negyedévi gazdasági árszinten számítva nem haladhatja meg a 9,5 milliárd forintot.

2001. december 20-án, Budapesten írták alá a tizennégy JAS-39 Gripen vadászrepülőgép 10 éves bérletéről szóló szerződést. Ennek értelmében a tizenkét együléses és két kétüléses repülőgépet 2004 végétől kezdték Magyarországra szállítani és 2005 közepére mind a tizennégyet rendszerbe állították a Magyar Honvédség légierejénél. A 210 milliárd forint összértékű szerződés magában foglalta a Gripenekhez tartozó földi berendezéseket - például a szimulátort -, valamint a pilóták és a műszaki személyzet kiképzését is. A vadászgépekért kifizetendő bérleti díj 110 százalékának ellentételezését vállalta a svéd fél. A felek 2003 februárjában módosították a bérleti szerződést, mert a repülőgépek műszaki képességei változtak. Emelkedett a bérleti díj, ezért szükségessé vált az ellentételezési kötelezettségek harmonizálása is.

Legutóbb 2012. január 30-án módosították a Gripen megállapodást. Ez tartalmazta a költségvetési terhek csökkentését, fizetési ütemezés módosítását, a futamidő tíz évvel történő meghosszabbítását és a kiképzési feladatok beemelését a megállapodásba. A szerződés abban is módosult, hogy 2026-ig bármikor lehetővé válik a gépek tulajdonjogának megszerzése.

Szeptember elseje óta a Magyar Honvédség Gripenjei a balti légtérrendészeti feladatokat is ellátják, s emellett a magyar, illetve a szlovén légtér védelmét is folyamatosan biztosítják.